Hegedűs Réka tanulmánya
Értetek - Nektek –
…..a YAZIDI embereknek az életemből: Rebinnek, aki művészetével bearanyozza a világot, Samnak aki gyógyít, Waleednak, Ameernak, akik próbálgatják szárnyaikat, és bíznak a szebb jövőben, Saadnak és Samnak akik segítenek kicsiny közösségükön, Husseinnek az iraki táborban élők segítőjének, Saadonnak, Jamalnak, Kamirannak, Fahlnak, Tariqnak, Ezranak, a gyerekeknek, a YAZIDIknek ….a túlélőknek…..és azoknak akik már nem lehetnek velünk….
Az Isten segítsen meg benneteket.
https://www.youtube.com/watch?v=i6KeYqMZhns
2015
nyarán emberek százai baktattak Budapesttől az osztrák határ
felé vezető autópályán, a Keleti pályaudvar környéke megtelt
emberekkel. Hazánkat is elérte a menekült/migráns válság. Több
okból kifolyólag is érintetté váltam az üggyel kapcsolatban. A
részletek kifejtésébe nem szeretnék belebonyolódni, túl hosszú
lenne. Ember tervez, Isten végez, tartja a mondás, esetemben az
utóbbi történt. A tranzitra úgy mentem el, hogy egy érintettel
sem szeretnék komolyabb beszélgetést folytatni azon kívül, hogy
épp milyen ruhára, élelmiszerre van szüksége, mert nem akartam,
hogy lelkileg túl megterheljenek a velük kapcsolatos események.
Gondoltam gyűjtök és viszek ruhákat, élelmiszereket, részt
veszek a kis csoportunkban a neten, és ebben ki is merül az én
támogatásom a történetben. Nem így történt. A második
alkalommal Ausztria határánál megszólított egy fiatal fiú.
Nagyon megijedtem. A fejem tele volt másoktól jövő előítéletes
dolgokkal az arabokról, mások intelmeivel, és minden rossz
dologgal. Bennem akkor már lepörgött az is, hogy na te hülye jól
megcsináltad magadnak, most majd megtámadnak, és megerőszakolnak,
vagy leszúrnak, ahogy a segítőkkel szokás…stb. Ez sem történt
meg. A fiú nagyon kedves volt, de fogalma sem volt arról, hogy
milyen országban van, ezért az első kérdése az volt – „Szia.
Ez Németország?” (még jó, hogy működik az információ
átadása a tranzit pontokon). Az akkori kevéske angoltudásommal
mondtam neki nem, az még nagyon messze van, ez Magyarország és
Ausztria határa. Elmondta, hogy ő YAZIDI, amit akkor még nem
nagyon értettem micsoda. (Hozzáteszem nem csak én nem tudtam,
mások sem igazán, akik segítőként voltak lent a határon, mit is
takar tulajdonképpen ez a szó: YAZIDI). A fiú azt mondta szereti a
keresztényeket és örül neki, hogy itt lehet Európában. A
későbbiekben gyakran szembesültem mindezzel a YAZIDIKkel
kapcsolatban – mennyire fontos ezeknek az embereknek a vallás, és
hogy ki kicsoda, mit vall magáénak (a YAZIDIk közül van aki
mélységesen nagy haragot táplál a muszlim vallás képviselői
iránt). A fiú elmondta azt is, lebombázták a házukat, Irakban
rossz az élet most és el kellett menekülnie. A családja ott
maradt, mert az édesanyja nagyon beteg, és nem tudott eljönni a
hosszú útra, de a nővére már Németországban van. Azt mondta
olyan vagyok, mint a nővére. Ezen a későbbiekben még sokat
mosolyogtam, de aztán megértettem, hogy kultúrájuk részét
képezi, ha „sister”-eznek. Egy melegítővel és egy hátizsákkal
vágott neki hajnalban a hosszú útnak, azóta Németországban van.
A kapcsolatunk ettől az időtől kezdve folyamatosan tart és
megmaradt, néhol nézeteltérésekkel vegyítve, amik nem tagadom a
kulturális különbségekből adódtak és alkalmanként adódnak.
(segítő nőknek, lányoknak kifejezetten ajánlom az érzelmi
manipuláció tudatosítását, észrevételét, a felajánlott
játszmá(k)ba való nem érzelmi bevonódást pl.: a fiúk
előszeretettel küldözgetik a szívecskéket a nőknek, lányoknak
a neten keresztül, nagyon kedvesek élőben – tapasztalataim
szerint mindegyik ezt csinálja és alkalmanként érzelmi zsarolásra
is hajlandóak. Mindezek nem tudatos dolgok részükről. Ennek
hátterében azt gondolom kőkemény pszichológiai folyamatok
húzódnak meg, amiknek a kifejtésébe most nem kezdenék bele,
illetve a kulturális különbségek is szerepet játszanak. Náluk
mindenki nagyon szeret mindenkit, ez olyan bevett szokás, rosszat
szinte senkiről maguk között és másoknak sem mondanak. Ezek a
megnyilvánulások, gesztusok nem jelentenek többet annál, mint
valakibe való kapaszkodást – tehát nem félre értendő
megnyilvánulás.) Az említett fiú volt az első menekült ember,
akivel életemben beszélgetést folytattam, és aztán jött a
többi. Valamennyien YAZIDIk. Nem tagadom, rengeteg fenntartásom
volt velük kapcsolatban (is) – mások előítéleteinek, a kormány
plakátjainak, az európai történéseknek köszönhetően, de az
élet bizonyítja valamennyien nagyon értékes, jó lelkű, ártatlan
emberek, akik megérdemlik azt, hogy Európa, és a világ valamennyi
országa kiálljon értékeik, közösségük mellett.
Azért
írok róluk, hogy te, aki olvasod, megismerhesd ezt a kultúrát,
vallási közösséget, és ha az életben YAZIDIvel találkozol,
tudd ki(k) ő(k), vagy legalábbis legyen egy kicsi foganatod róla
(róluk).
A
népszavazás előtt kifejezetten fontosnak tartom, hogy a menekültek
szempontjából róluk említést tegyek, mert az Európában
megfordulók egy része az ő vallási közösségükbe tartozik.
Számukra a vallás, a hagyományok ápolása, a közösségi
kapcsolatok, családi viszonyok nagyon fontosak. Ezt több alkalommal
is tapasztaltam a YAZIDI menekültekkel való beszélgetés során.
Jó
olvasást, az érzékenyebbeknek papír zsebkendő kifejezetten
ajánlott! (nekem írás közben is kijöttek a könnyeim – nem
volt egyszerű megírnom ezt a kicsi összefoglalót).
A YAZIDIK
„A
világ olyan, mint egy kert. Ebben a kertben a virágok minden típusa
megtalálható. Mi vagyunk a virágai ennek a kertnek.” (Bavé
Cawis)
A
YAZIDI kifejezés perzsa szóból ered, jelentése „Isten
követői”.
A hitet szabad akaratból felvenni nem lehet, csak beleszületés
esetén válik valaki YAZIDIvé. Emiatt a hagyomány miatt hittérítő
tevékenységet nem folytatnak.
A
YAZIDI naptár 4570 évvel idősebb, mint a keresztény vagy Gergely
naptár, 900 évvel idősebb, mint a zsidó naptár, és 5329 évvel
idősebb, mint a muszlim naptár. Indiából vándoroltak Irakba,
vallásukban néhol a hinduizmus elemei is felfedezhetők.
A
YAZIDI vallást
elsősorban etnikai kurdok alkotják, vallásuk eredetét az arab
hódítások előtti VII. századra teszik. Egyes internetes portálok
így fogalmaznak „A YAZIDIk nem kurdok, de néhány kurd
leszármazottja YAZIDI” . A kurd északi nyelvjárást a
kurmandzsit beszélik, de legtöbben arabul is tudnak. Monoteista,
kevert vallás – tartalmaz keresztény, zsidó és muszlim elemeket
is. Szent helyük Lalishban, Észak Irakban található, ahova
életében egyszer minden YAZIDI elvándorol.
A
világ talán egyik legrégebbi vallási közössége, mely megőrizte
hagyományait. Rendkívüli figyelemmel viseltetnek a föld és az ég
iránt, valamint tisztelettel, toleranciával és jó szándékkal
minden élőlény felé.
Ősi,
élő öröksége, életigenlő nézetei, elvei, tiszteletet,
emulációs hozzáállást érdemelnek a világon élő valamennyi
ember részéről.
TAWAS MALAK
A
YAZIDIk hiszik, hogy Isten trancendens lény, aki 7 angyalon
keresztül nyilatkoztatja ki magát, megtestesülés formájában is.
Legfontosabb ezek közül a „Páva Angyal” TAWAS MALAK, aki az
emberiség javát szolgálja. (A páva, mint egy szimbólum a
kereszténységben és az iszlámban is megtalálható).
LALISH
TAWAS
MALAK – a „Páva Angyal” fogalma járul hozzá leginkább
ahhoz, hogy a vallási kisebbséget gyakran félre értelmezik, s
emiatt egyes muszlimok csoportja „ördögimádónak tartja őket”,
valamint üldöztetésnek teszi ki a közösséget. A „Peackock
Angel” történetét gyakran a bukott angyal történetével hozzák
összefüggésbe, ami által hitüket egyes vallási csoportok nem
értik meg. Úgy vélik, hogy Isten megteremtette Ádámot, majd
megparancsolta, hogy az angyalok hajoljanak meg alkotása előtt.
TAWAS MALAK volt az egyetlen, aki nem tett eleget ennek a kérésnek,
ezért a pokolba dobták. Könnyekkel tett tanúbizonyságot
bűntudatáról, így Istennel megbékélt, s most szolgál, mint
közvetítő az emberek és Isten között. A YAZIDI tanításokat
leginkább az asszír hagyományok, a szúfi és a siita iszlám, a
nesztoriánus kereszténység és a zoroasztrianizmus befolyásolja.
A muszlim misztikus irányzatát képviselő, szufi mester Adi Ibn
Musafir kiemelkedő személy történelmükben, akiről hitték, hogy
a nagy „Páva Angyal” megtestesülése – sírja Lalishban
található. A YAZIDIk szerint a legnagyobb szent „Shaykh Adi”
vagy „Mester Adi”. Tanításaikban fontos
szerepet kap a Szentírás is. Hisznek a lélekvándorlásban,
reinkarnációban.
Kiemelt
szerepet tulajdonítanak a Napnak, naponta 3-5 alkalommal imádkoznak,
nappal szemben, a Napisten fontos szerepet kap vallásukban. Számukra
a Nap energiaforrás vagy végső igazság. Isten kisugárzásának
tartják.
Hitükben
elvetik, hogy a nem hívő ember a pokolban fog égni. Ehelyett azt
gondolják, hogy TAWAS MALAK mikor leszállt a Földre, látta a
szenvedést és a fájdalmat a világon, könnyeivel megtisztította
a pokol tüzét, kioltotta azt. Hiszik, hogy a lélek mindaddig
születik újjá, míg el nem éri a tökéletességet, majd beolvad
az égbe, mint egy Karma. Hiszik, hogy a rossz Karma kiutasításhoz
vezethet közösségeikből, ami akkor következik be, ha az egyén
megsérti a YAZIDI hitet és szabályozó elveket.
A
YAZIDIk hiszik, hogy minden emberben van jó és rossz egyaránt
–elmében és lélekben is, minden attól függ, hogy az egyén
melyik utat választja az életében.
Hiszik,
hogy az egyén személyes Istene nem nagyobb, vagy több a másikénál,
hanem másokéval egyenlő. Ez
a gondolat, és hit teszi a YAZIDIket a Közel Kelet egyik
legbékésebb vallási közösségévé.
Szent
könyveik: Kitéba Cilwe (Jelenések Könyve) és a Mishefa Res
(Black Book).
Vallásuk
többnyire szájhagyomány útján terjed. Jelenleg közösségeik
írásos formában is kezdik összegyűjteni vallási hagyományaikat,
szokásaikat.
A
YAZIDI
közösség
alapja Irakban található. A YAZIDIk népesség száma üldöztetésük
miatt nehezen számon tartható, mivel sokan, az első Öböl háborút
követően elmenekültek Európába és Amerikába, de Szíriában,
Iránban, Törökországban, Örményországban és Grúziában is
élnek közülük.
Demográfia tekintetében kb. 500.000 YAZIDI él Észak-Irakban – Ninive tartományban. Legnagyobb közösségeik Shekhan, Észak-kelet Moszul, Sinjar városában találhatóak, a szíriai határtól 80 km-re. Szíriában elsősorban két közösség él – az egyik Al-Jasira-, a másik a Kurd-Dagh területén. kb. 15.000-re becsülik számukat. Törökországban számuk csökkent a XX. század folyamán. Sokan emigráltak Európába, legfőképpen Németországba, ahol leginkább az Észak-Rajnai Vesztfália és Alsó-Szászország területén élnek. Számuk kb. 30. 000 fő. Török területek közül elsősorban Tur Abdin területén tartózkodnak. kb. 30. 000 ember. Grúziában és Örményországban szintén csökkent számuk kb. 40. 000 YAZIDI él ezekben az országokban. 2008 óta jelentősen megnövekedett az emigrált YAZIDIk száma: Svédországban – kb. 10. 000 fő, kisebb közösségek élnek Hollandiában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, és Ausztráliában – ezek teljes lakossága nem éri el az 5000 főt.
Demográfia tekintetében kb. 500.000 YAZIDI él Észak-Irakban – Ninive tartományban. Legnagyobb közösségeik Shekhan, Észak-kelet Moszul, Sinjar városában találhatóak, a szíriai határtól 80 km-re. Szíriában elsősorban két közösség él – az egyik Al-Jasira-, a másik a Kurd-Dagh területén. kb. 15.000-re becsülik számukat. Törökországban számuk csökkent a XX. század folyamán. Sokan emigráltak Európába, legfőképpen Németországba, ahol leginkább az Észak-Rajnai Vesztfália és Alsó-Szászország területén élnek. Számuk kb. 30. 000 fő. Török területek közül elsősorban Tur Abdin területén tartózkodnak. kb. 30. 000 ember. Grúziában és Örményországban szintén csökkent számuk kb. 40. 000 YAZIDI él ezekben az országokban. 2008 óta jelentősen megnövekedett az emigrált YAZIDIk száma: Svédországban – kb. 10. 000 fő, kisebb közösségek élnek Hollandiában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, és Ausztráliában – ezek teljes lakossága nem éri el az 5000 főt.
A
YAZIDIk szent napja a szerda, a szombati nap a pihenésé. A
gyerekeket születésük után megkeresztelik. A körülmetélés
gyakori, bár nem előírt szokásaik közé tartozik. A közösség
nagyon zárt, endogám házasság jellemző a gyakorlatban. Április
hónapban nem köthetnek házasságot. Halottaikat kúpos sírokba
temetik, keresztbe tett kézzel. Sertéshúst nem fogyasztanak,
bárány és a csirke az elsődleges húsételük. Táplálkozási
szokásaik hasonlóak a többi Közel Keleti országokéhoz. YAZIDI
tabuk között szerepel a saláta, káposzta, tök, mint nem
fogyasztott élelmiszer.
YAZIDI
FÉRFIAK, NŐK, GYEREKEK
A
YAZIDI társadalom
hierarchikus. Shaykh Adi hozta létre a jelenlegi osztályok
rétegeit. A YAZIDI hierarchia tetején áll jelenleg világelsőként
Prince Tasheen Said „MIR” és csak alatta a Baba Sheikh, a YAZIDI
„pápa”. Mindketten tagjai a legmagasabb Sheikh kasztnak, amely
különböző al-kasztokra oszlik (Faquirs, Qewels, Kocheks). A
legtöbb YAZIDI a Murids – azaz köznép kategóriájába tartozik.
PRINCE TASHEEN SAID
BABA SHEIKH
A
„MIR” az időbeli és vallási képviselője a YAZIDIknek. TAWAS
MALAK hivatalos képviselője a Földön, képviseli a népét minden
hazai és nemzetközi konferencián. Baba Sheikh a YAZIDIk vallási
és lelki vezetője, alá van rendelve a „MIR” döntéseinek.
Baba Sheikh jelen van minden fontos vallási találkozón és szent
ünnepen. Évente egyszer valamennyi YAZIDIk által lakott
településre ellátogat. E látogatások során eljár a falu
lakosainak vitás ügyeiben is. Jelenleg lakóhelyükül Ain Sifni
szolgál.
A
YAZIDIk hierarchiájában a legmagasabb kaszt a Sheikh kaszt, mely
öröklődés útján betölthető, a rangot képviselő személyek
gyógyító képességekkel is rendelkeznek. Néhány család ezek
közül gyógyít pl. kígyómarást, pszichés problémákat,
betegségeket (láz, fejfájás, izületi gyulladás..stb.)
A
YAZIDIk „PIR” kasztjának tagjai egy szent ember, Peer Alee
leszármazottai. Tagjai mentori és hivatalos funkciókat látnak el,
részt vesznek esküvőn, temetésen, a családokat tanácsadással
segítik. A YAZIDI családoknak el kell fogadniuk egy Sheikh és egy
Pir útmutatóit az életben.
A
3 pap osztály: Faquirs, Qewels, Kocheks
- FAQUIRS: Közvetlen leszármazottja Sheikh Adinak, a legmagasabb kaszt a papok kasztjában. Azt vallják, hogy minden FAQUIR megáldott természetfeletti erőkkel, és gyógyító képességekkel rendelkezik. Szent kecske mellényt hordanak (a YAZIDIk szent állata a kecske) valamint egyéb megkülönböztetett ruhadarabot – fekete inget és fehér turbánt.
- QEWELS: Vallási ismereteket adnak tovább, szent énekeket, dalokat, és különleges YAZIDI történeteket egyes vallási, ünnepi összejövetelek során. Szerepük örökletes, apáról fiúra száll.
- KOCHEKS: „Látnokok” szolgái – tisztánlátók. Pszichikailag diagnosztizálnak betegségeket. Már csak néhány KOCHEKS maradt, többnyire Sinjar hegységben tartózkodnak, Észak-Irakban.
A YAZIDIk
4 szent ünnepet
tartanak.
- Új év (Ser Sal – Chwarsaba Sere Nissan)
Más
néven Sere Sal – Chwarsaba – „Head of the Year” - Red
szerda – a pihenés napja - melyet egy szerdai napon, Áprilisban
tartanak.
Az
ünnepség már kedd este elkezdődik, amikor fények, tábortűz és
gyertyák töltik meg Lalish templomának kertjét, mivel a tűz és
a Nap fontos motívuma az ünneplésnek. Tűz által idézik TAWAS
MALAK-ot, hogy visszatérjen, ezáltal megújítva a föld, az
állatok és növények termékenységét, valamint, hogy jólétet
adjon az embereknek.
http://www.gettyimages.co.uk/detail/video/people-attend-the-celebrations-of-ezidi-new-year-known-as-news-footage/469971392
(YAZIDI Új évi ünnepség Lalishban).
A
szerdai napon is megemlékeznek TAWAS MALAK-ről, aki több millió
évvel ezelőtt lejött a Földre, majd megáldotta azt,
látogatásával pedig nyugalmat, békét hozott és a páva
valamennyi színét elterjesztette a világon. A YAZIDIk szerint
TAWAS MALAK nincs mindig szem előtt, de egy-egy nagyobb vihar után
a szivárvány színein keresztül is kinyilatkoztatja magát. Része
az ünneplésnek a színes – legfőképpen zöld, sárga, piros és
kék tojás, mely a Páva Angyal színeire asszociál. Otthonaikat
piros virágokkal díszítik fel, mely szerencsét és áldást hoz
részükre, a fiatal pároknak pedig termékenységet. Az Új év
napja egy halott megemlékezésével, tiszteletével kezdődik, mivel
hiszik, hogy ezen a napon a tündérek és halott ősök szelleme
visszatér a sírhoz. Ezen a napon
hajnalban minden YAZIDI nő színes ruhába öltözve elmegy a
temetőbe egy tál étellel, gyümölcsökkel, édességekkel
felpakolva, míg a férfiak a falvakban maradnak. A sírokra
elhelyezik az ételeket, a tojásokat, vörös virágokat (ezek a
virágok csak áprilisban nyílnak Irak területén), valamint egy
bekeretezett képet az elhunytról. Ezután gyászos énekeket
énekelnek, körbe járnak a sír körül, táncolnak, majd
elfogyasztják a magukkal vitt ételeket, melyeket a halottnak
ajánlanak fel. A férfiak ez idő alatt a falvakban gratulálnak
egymásnak Új év alkalmából. Az ünnepség részét képezi a
szarvasmarhákra virágból készített füzérek aggatása, ami
által hiszik, hogy növekedni fog az állatállomány termékenysége.
Sokan, akik között nézeteltérés keletkezett, ezen a napon egy
barát vagy pap segítségével megbékélnek egymással. Fontos
részét képezik a megemlékezésnek a SANJAk felvonulása (szent
ősi bronz páva lámpa képviselői), illetve a körmenetek egyik
faluból a másikba, tradicionális és szent dalok kíséretével. A
SANJAk egész éjjel virrasztanak, imádkoznak, énekelnek, szent
olajjal és tömjénnel ajánlják fel áldozataikat. Az este
folyamán Baba Sheikh Lalish templomában belép Shaykh Adi sírjához,
amit élénk színű, szatén, szivárványszínű ruhával fednek
be. Ezután tömjén kíséretében mond egy különleges imát.
Ezalatt az idő alatt YAZIDIk tömege várja a templom előtt, majd
Baba Sheikh elmondja a NIVEA NIMRO „Hold Dawn” imáját.
Képek: http://www.ibtimes.co.uk/photo-gallery-iraqs-yazidi-kurds-their-holiest-site-lalesh-temple-1460354.
Képek: http://www.ibtimes.co.uk/photo-gallery-iraqs-yazidi-kurds-their-holiest-site-lalesh-temple-1460354.
YAZIDI
ÚJ évek időpontjai:
2017.
április 19., 2018. április 18., 2019. április 17., 2020. április
15.
- A Fest of Sacrifice
Mintegy
40 napos böjti időszak van február közepén a szent YAZIDI
férfiaknak, Lalishban. A böjt befejezését követően tartják ezt
az ünnepet, emlékezve arra, hogy Ábrahám megpróbálta feláldozni
fiát, Ishmaelt, végül elcserélte egy bárányra, fia helyett őt
áldozta fel. Ezen a napon Baba Sheikh és más vallási vezetők is
áldoznak egy bárányt Lalishban, akinek véréről úgy tartják,
lemossa bűneiket. Az áldozást követően a völgyben tüzet
gyújtanak, táncot járnak, egy Faquir vezetésével YAZIDI papok
körmenetben járják körbe a területet.
- Ünnep 7 napig (Jamayi – Eda Hechiya)
Ziyaret
– azaz „zarándoklat”, mely 7 napig tart október 6. és 13.
között. Ez az időszak egy szent időszak, mikor minden YAZIDI
megkísérli a zarándoklatot Lalishba, annak érdekében, hogy
valamennyien egyesüljenek a legszentebb szentélyben. Azt hiszik,
hogy ebben az időszakban a 7 nagy angyal a felső, égi Lalishban
összegyűlik, és áldást szór a földön élő alvilágiakra.
Egész héten barátságok alakulnak, köttetnek, a YAZIDI vezetők
között pedig fontos találkozókra kerül sor. A két legfontosabb
eseménye az ünnepnek az esti tánc, és a bika áldozat. A táncot
minden este napnyugtát követően kezdik a vallási vezetők.
Körmenetben haladnak egy szent fáklya körül, mely a legfőbb
Istent és a
Napot képviseli. A menetet a Faquir vezeti, aki fekete, prémes
köpenyt és csúcsos süveget visel. Ezeket a nagyon szent tárgyakat
állításuk szerint valamikor Sheikh Adi is viselte. Az állat
áldozás az 5. napon zajlik. Ez jelzi az ősz érkezését. A bika
megölését követően a húsát megfőzik, majd szétosztják a
zarándokok között.
- Böjt (Roji és Eda Rojiet Ezi)
December
első péntekétől kezdődően 3 napos böjtöt tartanak, melynek
ideje hajnaltól napnyugtáig tart. Az éjszaka során étkeznek,
mulatoznak, és imádkoznak a világbékéért. Központi
üzenetük a béke, és az egyetemes jólét az egész világnak.
„La
ilaha ILA lah, Al shamis nur Alah, Al Huq Habib Alah”
A
YAZIDIk napi 5 imája:
-
Nivêja berîspêdê (a hajnali ima),
-
Nivêja rojhilatinê (a Napkelte ima)
-
Nivêja nîvro (a déli ima)
-
Nivêja êvarî (a délutáni ima)
-
Nivêja rojavabûnê (a Napnyugta ima)
A
legtöbb YAZIDI csak két imát végez el az ötből - Napkeltekor,
és Napnyugtakor. Az imádkozásnak bizonyos hagyományai vannak,
különböző gesztusokkal kell kísérni őket, melyeket kívülálló
jelenlétében nem szabad elvégezniük.
YAZIDI
tánc video:
YAZIDI
hagyományok
- Ajándékozási etikett – látogatások során (gyümölcskosár, csokoládék, édességek, sütemények átadása), virág átadása a ház asszonyának, kis ajándék a gyermekeknek, a kapott ajándékot nem illik kibontani.
- Emberekkel való találkozások - találkozás esetén kötelező a kézfogás, mosoly, nyílt szemkontaktus. Jó barátok az azonos nemmel kezet fognak, jobb oldalon puszit adnak arcra egymásnak. Minden ember egyedi a társadalom kicsiny szociális funkciója. Szabadon beszélgetnek a férfiak, a nők nem takarják fátyollal arcukat – ahogy egyes esetekben a muszlimoknál szokás.
- Vendégszeretet – a vendéget mindig étellel, és itallal kell megvendégelni.
- Gyermek születése esetén – megkeresztelés, körülmetélés lehet, de nem előírás.
- Halálozás - Halottaikat a halál pillanatát követően mindig lemosdatják, fejüket kelet felé fordítják, arcukat az északi csillag felé, kezüket keresztbe teszik, és kúpos sírokba temetik el őket.
- Lelki testvérek – minden YAZIDInek van egy Shaykh – Pir (spirituális vezető), a Hosta, a mentor és a testvér
- Gyógyszer – Sheik Adi sírját használják gyógyítás céljából – a körülötte lévő vizet és talajt, valamint gyógyító rituálék alkalmaznak, melyeket a Sheikh, illetve Pyirs hajt végre.
- Fiú/lánytestvér választása a túlvilágra – minden YAZIDI életében egyszer részt vesz egy rituálén, ahol egy másik családból választ fiú vagy lánytestvért a túlvilágra. Ebben az esetben lelki kapcsolat jön létre, hogy segítse a YAZIDIket a túlvilági létben. A YAZIDIk meggyőződése, hogy az egyik égi testvér fogja segíteni a lelket, mikor az eltávozik ebből a világból, és útmutatást adnak a másik világhoz.
- Házasság – fiatalon házasodnak. Egy házastársat választanak közösségükből, korlátozások viszont adódnak a papi és laikus osztályok között. A vezető kasztban lévők esetében megengedhető a poligámia. A leendő férjnek fizetnie kell a menyasszonyért (Kalam). A házassági ceremónia úgy kezdődik, hogy először a férj, menyasszonyával leendő apósa házába látogat, útközben minden szentélyben imádkozik.
- Ruházat – A férfiak zárt nyakú ingeket hordtak, mely a vallás által előírt viselet. Fehér nadrágot, kabátot és turbánt viseltek, mely alá hajuk volt kötve, a turbán színe jelezte a különböző papi kasztba való tartozást. A nők fehér szoknyát és nadrágot viseltek, kendőt, karkötőket, gyűrűket. Házas nők esetében szintén jellemző volt a zárt ing viselete, csakúgy, ahogy a férfiaknál. Mindez mára már kihalt, de még észrevehető néhány faluban.
Becslések
szerint az elmúlt 700 évben 23 millió YAZIDIt öltek meg a muszlim
közösségek egyes részei, és mások. Egyes portálok szerint 73,
míg mások szerint 74 alkalommal követtek el ellenük támadásokat,
mészárlásokat.
Számuk az elmúlt években jelentősen csökkent. Jelenlegi
becslések szerint kevesebb, mint 1 millió
fő
YAZIDI él világszerte.
A jelenlegi világi folyamatokban a muszlimok egy része képviseli
azt a mondást – miszerint, ha egy muszlim megöl egy YAZIDIt,
hatalmas jutalomban részesül a mennyben. Ebben az esetben a muszlim
férfi jutalma 72 szűz lesz a következő világban. Ha mindezek az
ösztönzők megszűnnének, megállíthatóvá válna a YAZIDI
kisebbség kihalása a világról. Amennyiben a folyamat
megállíthatatlanná válik, a világ nem csak elveszíti egy amúgy
is kisebbségben lévő, békés és elfogulatlan emberek csoportját,
de egy pótolhatatlan múltat is veszni hagy.
Az AKTUÁLIS - YAZIDI GENOCIDE - (YAZIDI NÉPÍRTÁS)
2014. augusztus 3.
Rövid
összefoglaló – videón:
Az
ISIS 2014 augusztusától rendszeresen folytatja tömegmészárlásait
a vallási kisebbségben élő YAZIDIK ellen, akiket hitetleneknek
(káfíroknak) tekint.
A
terroristák fellépésüket „erőszakos áttérítési hadjárat”
folytatásával indokolják, annak ellenére, hogy a YAZIDIK hite a
kereszténységgel és az iszlámmal is mutat hasonlóságot, a
Biblia mellett a Korán előírásait is követik.
A
szunnita szélsőségek ennek ellenére elhatárolódnak tőlük,
mivel a közösség nevét a VII. században élt I. Jazid Ibn
Muawija kalifa nevével hozzák kapcsolatba, aki erkölcstelen,
iszákos életmódot folytatott.
Az
ISIS a YAZIDIk esetében csak az áttérést, ennek megtagadása
esetén a fizikai megsemmisítést tartja kizárólagos lehetőségnek,
fel sem merül a keresztények, vagy a zsidók számára választható
védelmi pénz (dzsizja) fizetésének felajánlása.
A
jelenlegi vérfürdő kezdete 2014. augusztus 3-a.
Az
ISIS ezen a napon elfoglalta a főként YAZIDIk álal lakott Sinjar
városát, és a környező területet Észak-Irakban. A város
lefoglalása után lerombolták a siíta kegyhelyet, kitűzték az
Iszlám Állam zászlaját, házról-házra járva összegyűjtötték
a gyanús, ellenségesnek hitt személyeket, az ellenállókat pedig
azonnal kivégezték. Az erőszak szélsőséges alkalmazása rövid
időn belül humanitárius katasztrófához vezetett, mert az ott
élők többsége elmenekült. Akiknek minderre nem volt lehetősége,
azoknak felajánlották az iszlám hitre való áttérést. Azokat a
férfiakat, akik mindezt elutasították, elválasztották a nőktől
és a gyermekektől, elhurcolták őket. 100 fős csoportokat alkotva
felsorakoztatták őket, majd erőltetett menetben vesztőhelyükre
vezették őket, az előre megásott sírgödör előtt hóhérjaik
előtt, szorosan egymás mellé felsorakoztatták őket, majd annyit
kérdeztek tőlük, hogy YAZIDInek vallják-e magukat. Amennyiben a
válasz igen volt, végeztek velük.
Ezt
követően az ISIS harcosok védtelen településeket vettek ostrom
alá, majd felszólították őket a YAZIDIk kivégzésére. Több
életben maradt tanú elmondása szerint az ISIS szövetséges
csapatai, illetve fegyveresei az életben maradt YAZIDIket
felkutatták, és végeztek velük. Ezen a napon több, mint 2.000
YAZIDIt végeztek ki. 48
óra leforgása alatt kb. 30. 000 YAZIDI ragadt a hegyek között.
(Vian Dakhil az iraki parlament képviselőnőjének elmondása
szerint). A legtöbb YAZIDI a környező Sinjar hegységben keresett
menedéket – egyes portálok szerint számuk kb. 200.000-re tehető
-, ahol ki voltak téve a forróságnak (120 fok), hólyagosodásnak,
napokon át élelem, víz és gyógyszer nélkül voltak, nagyon
nehéz és rossz körülmények között. Kb. 120 gyerek és idős
ember szomjan is halt illetve hőgutát kapott, mások kimerültek,
illetve különböző betegségeket kaptak.
A
YAZIDIK írtása az ezt követő napokban Sinjar hegységben és a
környező településeken tovább folytatódott.
A
nőket és a gyermekeket elhurcolták, eladták őket rabszolgának,
vagy meggyilkolták őket, a gyermekek közül 2014. augusztus 2-5.
között több, mint 70-en vesztették életüket menekülés közben.
(egy ENSZ felmérés szerint – Vian Dakhil képviselőnő is erről
számol be az általam megosztott videon).
2014.
augusztus 3-án 10, a Katanija térségből menekülő család esett
fogságba. A férfiakat rövid időn belül kivégezték, a nőket és
a gyerekeket pedig magukkal vitték. Ugyanezen a napon Kinije faluban
70-90 YAZIDI férfit lőttek agyon. Sinjar körzetében 2000 YAZIDIt
végeztek ki.
Másnap
az ISIS emberei ismét megtámadtak egy települést Sinjar
hegységben, 30 férfival végeztek, 60 továbbival Hardan nevű
faluban. YAZIDI vezetők szerint ugyanezen a napon legkevesebb 200
ember esett áldozatául a tömeg gyilkolásnak, 60-70 ember Hardan
faluban.
Az
iraki parlament képviselője szerint 500 férfivel végeztek
augusztus 2-5. között, a nőket meggyilkolták, vagy eladták
rabszolgának.
Az
ENSZ felmérése szerint ezen időszakban több, mint 50 – előre
megkínzott személyt öltek meg Dola falu közelében, 100-at Kana
Szor faluban, 250-300-at Hardan térségében (előtte
fegyverletételt ígértek nekik), 200-at Adnanija és Dzsazíra
közötti úton, amikor tüzérségi támadást intéztek a menekülők
konvoja ellen. Szemtanúk több tucatnyi holttestről számoltak be
as-Simal illetve Matu falu mellett elhaladó útvonalon.
2014.
augusztus 10-én 500 YAZIDIt gyilkoltak meg Észak-Irakban, közülük
több nőt, és gyermeket élve temettek el.
Öt
nappal később a Sinjar hegységtől délre elterülő faluban az
egész férfi lakosságot kivégezték. Az ott élő férfiak
áttértek volna az iszlám vallásra, ám a falu sejkje ezt
megtagadta, így a lakosságot összeterelve teherautókra ültették
az embereket, megígérték nekik, hogy Sinjarba viszik őket, majd
útközben minden figyelmeztetés nélkül össztüzet zúdítottak
az autóban lévőkre.
Ugyanezen
a napon hasonló események történtek egy másik faluban is, ahol
400 férfit, és 10 évnél idősebb gyerekeket tereltek össze a
terroristák, majd a falu szélére szállították őket, ahol
egyenként agyonlőtték őket. Az áldozatok számát növelte a
Tel-Afar börtönben lévő mészárlás, ahol több, mint 200 férfit
öltek meg, mert megtagadták az áttérést.
Augusztus
14-15-én 14 idős, több rokkant vált áldozatává az ISIS
gyilkolásának Dzsidala faluban, ahol az ISIS A YAZIDIk egyik szent
helyét is felrobbantotta.
Ezt
követően 65 – 5 és 17 év közötti YAZIDI és türkmén
gyermeket vittek a moszuli árvaházba – többüket sokkos
állapotban, mivel saját szemük előtt ölték meg szüleiket. Az
idősebb gyermekeket szexuálisan és fizikailag is bántalmazták.
Szeptember
1-én három YAZIDI falut égettek fel Sinjar körzetében, 9-én a
pesmerga harcosok 14 főt rejtő tömegsírt találtak Bardi falutól
kb. 5 kilométerre.
Szakértők
beszámolók szerint arra jutottak, hogy 2014-ben 3 hónap leforgása
alatt több, mint 5000, vonalban felsorakoztatott civilt lőttek
agyon, majd temettek - sokszor buldózerrel – tömegsírba.
Különböző beszámolók, illetve az ISIS által az interneten
közzétett felvételek szerint több, mint 200. 000 embernek kellett
elmenekülnie otthonából, akik ezután különböző kurd falvakban
és szükséghelyeken találtak menedéket.
Náluk
is rosszabb helyzetbe került az az 50. 000 YAZIDI, siíta sabak,
türkmén és keresztény, akik a szunnita szélsőségesek által
körülzárt Sinjar hegységben rekedtek és kerestek menedéket.
Minden utánpótlást elzártak a szélsőségesek az előlük
menekülő emberek elöl. Éhínség és szomjúság következtében
40 gyermek vesztette életét, és 250. 000 fizikai szükségleteinek
kielégítése híján életveszélybe került. Túlélők elmondása
szerint sok nőn annyira eluralkodott a kétségbe esés, hogy
gyermekeivel együtt a szikláról a mélybe vetette magát.
YAZIDI NŐK és az ISIS
Ahogy
már korábban írtam, a nőket gyakran elrabolják, és szex
rabszolgának viszik őket. A yezidisinternational.org szerint 7000
főre becsülik azoknak a gyermekeknek és nőknek a számát, akiket
az ISIS elhurcolt, majd más területekre vitt, ahol eladásra
kínálta fel őket, mint szex rabszolgákat néhány esetben pár
dollárért, máskor elég magas összeget kérnek értük. Sokan
közülük már meghaltak, némelyek, hogy méltóságukat megőrizzék
öngyilkosságot követtek el. Több száz, részben Sinjar területén
kívüli régiókban az áldozatok közül sok a fiatal lány, akik
telefonon veszik fel a kapcsolatot hozzátartozóikkal, akiknek
erőszakos, brutális visszaélésekről számolnak be. Értékesítésük
egy május 20-án megjelent fényképen - az interneten is
folytatódik. „A lány ára a kereslet és kínálat függvénye”.
Mióta sarokba szorították Irakban és Szíriában az Iszlám
Államot az elrabolt nők még nehezebb körülmények között
élnek, gyakran cserélgetik őket a harcosok, nincs számukra
elegendő élelem, nincs megfelelő orvosi ellátás, gyógyszer
részükre, és bármelyik nap végezhet velük egy bomba. A
szervkereskedelem sokszor nagyobb hasznot jelent a szervezetnek,
ezért előfordul, hogy így értékesítik a fogságban lévő
nőket.
A
YAZIDI nők közül legismertebb a 21 éves Nadia
Murad története,
aki megszökött az ISIS fogságából, s véleményem szerint nagyon
sokat tett azért, hogy az ENSZ
hivatalosan
is kimondja,
a
YAZIDI kisebbség
népirtás áldozata.
Sarah
Montague 2016 elején készített riportot az érintettel, melynek
tartalma az alábbiakban olvasható:
„Az
ISIS harcosai Észak-Irakban elfoglalták Nadia Murad lakhelyét. Az
ott tartózkodó férfiakat megölték, köztük volt Nadia Murad 6
testvére is. Ebben az időben YAZIDI nők százai estek fogságba,
akik közül sokakat csoportosan erőszakoltak meg. Nadia Murad
megszabadult. Nők ezrei vannak még kitéve a szélsőséges
harcosok kínzásainak, erőszakos módszereinek, ezért Nadia Murad
rengeteg nemzetközi találkozón vesz részt, ahol megosztja nőként
megélt tapasztalatait. Ezáltal hívja fel a világ figyelmét a
történtekre, s kéri, tegyen valamit.
Sarah
Montague:
Mielőtt az ISIS bevonult a faluba, milyen volt ott az életetek?
Nadia
Murad:
Az élet a mi falunkban nagyon boldog és egyszerű volt, csakúgy,
mint más falvakban. Az emberek nem akartak palotákban élni, az
otthonaink nagyon egyszerűek voltak, téglából készült épületek.
Mi nagyon boldogok voltunk, nem voltak problémáink. Nem zavartunk
más embereket, mindenkivel jó viszonyban voltunk. Az életünk
nagyon-nagyon boldog volt, mielőtt ez történt.
Sarah
Montague:
Mesélj arról, mi történt akkor, mikor az ISIS katonái bevonultak
a faluba?
Nadia
Murad: 2014.
augusztus 3-án az ISIS katonái megtámadták a YAZIDIk által
lakott Sinjar területét. Mindezek előtt megtámadták Tel Afir és
Mosul térségét, illetve más – siíta és keresztény
közösségeket és kényszerítették őket otthonaik elhagyására.
Számukra két lehetőséget ajánlottak fel: vagy elhagyják a
területet, vagy kötelesek adót fizetni a szervezetnek. A legtöbb
ember elment. Amikor Sinjar ellen intézték támadásukat, az ott
élő férfiakat megölték, a nőket, a lányokat és a gyermekeket
pedig elvitték. Néhány YAZIDI a Sinjar hegységbe menekült, mivel
közel volt falvaikhoz. Ezen a napon 3. 000 férfit, idős embert,
gyermeket, sérült, fogyatékkal élő személyt mészároltak le.
Lakhelyünk messze volt a hegytől, melyet az ISIS megtámadott és
nem tudtunk elmenekülni, elzárták a menekülési útvonalat.
Néhány napra körbezárták a területet, belépni sem lehetett.
Megpróbáltunk telefonon és más módon segítséget kérni.
Tudtuk, hogy valami szörnyű dolog történik velünk. Nem jött
segítség Irakon belülről és kívülről sem. Pár nap múlva az
ISIS bezárt bennünket a helyi iskolába. Ott tartottak fogva
bennünket – nőket, lányokat, gyermekeket. Két lehetőséget
ajánlottak fel: vagy áttérünk az iszlám hitre, vagy meghalunk.
Később a férfiakat külön választották, kb. 700 férfit közülük
a falu végére vittek, majd elkezdték lelőni őket.
Értéktárgyaikat elvették, úgy, mint ahogy a nőktől az
ékszereiket.
Sarah
Montague:
Nagy családod van. Hány testvéredet vitték el?
Nadia
Murad:
9 fiútestvéremet vitték el, 6 közülük áldozattá vált,
megölték őket, csakúgy, mint más férfiakat. 3 testvérem
megsebesült, de el tudott menekülni. 6 testvérem közül, akiket
megöltek, valamennyien házasok voltak.
Sarah
Montague:
Honnan tudod, hogy ez így történt?
Nadia
Murad: Az
iskola ablakából láttuk a lövéseket. Én személy szerint nem
láttam, hogy a testvéreimet lelőtték. Ezen a napon nem tudtunk
már semmilyen információhoz
jutni a helyszínen történt gyilkosságokról, az elhurcolt 700
férfiről nem volt hír. Nem tudtuk közülük sokukkal mi történt.
Sarah
Montague:
kb. 700 férfi nyomtalanul eltűnt. Az édesanyádat is elvitték,
megölték őt is?
Nadia
Murad:
(bólogat) A fiatal fiúkat elvitték, a 4 éves kor fölöttieket
kiképző táborokba. Ezután a fiatal lányokat, akik 9 éves kor
fölött voltak. Aztán a 80 vagy azokat a nőket, akik 45 év fölött
voltak, beleértve az édesanyámat is. Néhányan azt mondták
megölték őket, mások azt, hogy nem. 2016 januárjában Sinjar egy
része felszabadult, akkor fedeztek fel egy tömegsírt, melyben az ő
testeik voltak. A családom 18 tagja eltűnt, vagy megölték őket.
Úgy vélem, mindenki, aki szenvedett, akit megöltek, vagy az
ISIS-hez került, a családom.
Sarah
Montague: Tudsz-e
arról beszélni mi történt veled, azokkal a nőkkel akiket
elvittek, hova vittek benneteket, mit tettek veletek?
Nadia
Murad:
Csoportokra osztottak bennünket. 150 lányt, köztük engem, és 3
fiatalabb unokahúgomat. Ezen az estén busszal Mosul városába, a
szervezet központjába vittek bennünket. Az út során melleinket
fogdosták, vagy az arcukhoz dörgölték. Nem tudtuk, hogy vajon
megölnek-e bennünket, vagy, hogy mit fognak tenni velünk. Abban
biztosak voltunk, hogy semmi jó nem fog történni velünk, mint
ahogy azokkal a férfiakkal és idős nőkkel sem, akiket megöltek,
vagy azokkal a gyermekekkel, akiket elraboltak. Mosulba érkeztünk
ezen az éjszakán. Egy jó nagy hely volt. Sok fiatal lány, nő,
gyermek volt itt, valamennyien YAZIDIk. Őket más falukból rabolták
el. Én megkérdeztem egy idős nőt, mi történt a nőkkel az
elrablásuk óta. Ő azt mondta nekem, ő az egyik a 400 nő közül,
akiket a tegnap este folyamán a szervezet által uralt központba
hoztak. Aztán elmondta, hogy minden órában az ISIS egyik embere
kiválaszt néhány lányt. Őket elviszik, megerőszakolják, majd
visszahozzák ide. Elmondta, hogy néhány lányt eladnak. Azt mondta
ugyanez a dolog fog történni velünk is. Abban a pillanatban
tudatosult bennem, hogy mi fog történni velünk. A következő este
egy csoport ISIS aktivista érkezett. Mindegyik harcos saját maga
számára választott egyet közülünk. Néhány lány fiatalabb
volt, mint én, 10-12 évesek. A lányok megpróbáltak ellenállni,
de kénytelenek voltak végül velük menni. A fiatalabb lányok az
idősebb lányokra akaszkodtak. Egy közülük, annyi idős lehetett,
mint az egyik unokahúgom, folyamatosan sírt és rám akaszkodott.
Mindannyian tudtuk milyenek az ISIS harcosai. A férfi, aki engem
választott, kövér volt, megragadott, és elvitt az unokahúgaimtól,
a földszintre. Ekkor haladt el mellettem egy másik harcos, akit én
megragadtam, és könyörögtem neki vigyen ő engem a kövér harcos
helyett. Azt mondta ekkor a kövér férfinek, hogy ő visz el engem
saját maga számára. Tudtam, bármelyik közülük el fog vinni és
megerőszakol, hisz ezért raboltak el bennünket. A sovány férfi
elvitt engem a saját helyére, ahol testőrei voltak. Megerőszakolt
engem, számomra ez nagyon fájdalmas volt. Abban a pillanatban úgy
éreztem, bármelyik megerőszakolhatna, a szenvedést teljesen
mindegy melyik férfin keresztül kapom. A kövér férfi is lehetett
volna akár, aki az egyik unokahúgomat vitte
el ezt követően magával. Egyik férfi sem mutatott irántunk
könyörületet. Minden férfi, aki ott volt, nemi erőszakot
követett el. A nőket kegyetlen módon erőszakolták meg. Nem
tartottak bennünket tovább, mint 1 hét. Ezek után gyakran 1
órára, vagy napra eladtak bennünket. Szörnyű, amit velünk
tettek. Soha nem képzeltük volna, hogy lehetséges ilyen szörnyű
dolog, mint ami velünk megtörtént.
Sarah
Montague:
Említetted, hogy az elrabolt lányok közül ott voltak az
unkatestvéreid. Mi történt a fiatalabbakkal, akik veled voltak?
Nadia
Murad:
A lányok, akik velem voltak 16 éves kor alatt voltak. Néhány
testvérem felesége állapotos volt, amikor foglyul ejtették őket.
Néhányan fogságuk ideje alatt hozták világra gyermeküket.
Sarah
Montague:
A fogságban eltöltött 3 hónap alatt tudtál-e a fogva tartóiddal
beszélgetést, normális beszélgetést folytatni?
Nadia
Murad:
Megkérdeztem őket, miért csinálják ezt velünk, miért ölik meg
a férfiakat? Miért erőszakolnak meg bennünket? Ők azt mondták
nekem: a YAZIDIk hitetlenek, nem a Könyv Népei, most ti vagytok a
hadizsákmányok. Ezt érdemlitek, hitetlenek vagytok. A YAZIDIket el
kell pusztítani, mi megpróbáltunk titeket elpusztítani, de
néhányan közületek elmenekültek. A kötelességünket tesszük.
Ezt mondták nekem.
Sarah
Montague:
Volt-e olyan férfi, aki együttérzést mutatott volna a nőkkel
szemben az ISIS harcosai közül?
Nadia
Murad:
Egy sem volt közülük. Pár YAZIDI lány találkozott ezeknek a
férfiaknak a feleségével. A lányok azt mondták, hogy ezek a nők
ugyanolyan rosszak, mint a férjeik. Az első férfi, aki engem
elvitt elmondta, hogy van egy lánya, akit Sarah-nak hívnak, néha
beszélt róla. Annak ellenére, hogy a legtöbb férfi házas volt,
úgy tűnt, hogy családjuk elfogadja azt, amit tesznek velünk. Ezek
közül az emberek közül egy sem volt könyörületes. Egy
alkalommal megkérdeztem, hogy felhívhatom-e a bátyámat, aki
kiszabadult, vagy az unokaöcsémet. Egy perc beszélgetést kértem,
hogy tudjam mi történik a családommal, és hogy halljam a
hangjukat. Azt mondta, felhívhatom az unokaöcsémet két percre,
bizonyos feltétellel: nyaljam meg a lábujját, mely mézbe van
mártva. Mivel hallani akartam a családom hangját, elfogadtam a
feltételt.
Sarah
Montague:
Amikor azt mondták, hogy térj át az iszlám hitre, nem
gondolkodtál el azon, hogy esetleg megvalósítsd ezt az
ajánlatukat?
Nadia
Murad:
A saját maguk által működtetett iszlám bíróság elé vittek
bennünket, és kényszerítettek az áttérésre. Kényszerítettek
arra, hogy kimondjuk, változtatunk vallásunkon. Másképp kellett
imádkoznunk, mint YAZIDIként.
Sarah
Montague:
Hogy sikerült megszöknöd?
Nadia
Murad: Először
akkor próbáltam megszökni, amikor az első férfivel voltam, aki
rosszul bánt velem és megerőszakolt. Azt gondoltam magamban, hogy
el kell futnom, bár nem bíztam benne, hogy sikerül. Az ISIS
harcosai mindenütt ott voltak Mosulban. Megpróbáltam kimászni az
ablakon, de azonnal elkaptak. Az egyik testőr bevitt egy szobába. A
szabályaik szerint az a nő, aki megpróbál elszökni,
hadizsákmánnyá válik. Valamennyi férfi, aki akkor ott volt,–
megerőszakolt. Csoportosan erőszakoltak meg, ezt ők úgy nevezik –
gyakorlatban történő szexuális dzsihád. Ezt követően nem
nagyon tudtam arra gondolni, hogy ismét megpróbálom a szökést.
Az utolsó ember, akivel maradtam Mosulban, egyedül élt. Amikor úgy
döntött, hogy elad engem, elment pár ruháért. Azt mondta
fürödjek le és készüljek az értékesítésemre, valaki részére.
Annak ellenére, hogy azt gondoltam lehetetlen, sikerült elhagyni a
területet. Volt egy muszlim család a környéken, akik nem
csatlakoztak az ISIS-hez. Őket hívtam telefonon. Kértem, hogy
segítsenek. Azt mondtam nekik, hogy a testvérem fog adni nekik
valamit, ha azt akarják, viszonozzam a segítségüket. A család
azt mondta, nem támogatják az ISIS-t és nem fognak velük
kapcsolatba lépni. Minden segítséget, amit tudtak, megadtak nekem.
Adtak nekem egy fekete abaya-t (muszlim ruha) egy személyi kártyát,
majd a határhoz vittek. A család segített megszöknöm.
Sarah
Montague:
Sok nő van, akiket elraboltak, akik kétségbeesésükben megölték
magukat. Miért teszik ezt némely esetben?
Nadia
Murad:
Az ISIS kezében gyakran úgy érezzük magunkat, mint akik
meghaltak. A legtöbb ember egyszer az élete során meghal. De mi
minden órában meghalunk. A szívünk tele van félelemmel, arról
sincs fogalmunk, mikor jönnek értünk. Soha nem gondoltam arra - az
ISIS foglyul ejtése előtt és utána sem, hogy megöljem magamat.
Hiszem, hogy minden embernek el kell fogadnia azt, amit Isten ad
számára. Függetlenül attól, hogy szegény, vagy igazságtalanság
áldozata, mindent el kell viselnünk. Azzal kell megelégendünk,
amit Isten adott nekünk. Mégis, sok lány öngyilkosságot követett
el, egyik közülük az egyik az én falumból származott.
Sarah
Montague:
Csodálom, hogy nem kérdőjelezted meg a hited, azok után ami
történt veled, hogy ez Isten műve volt?
Nadia
Murad:
Hittem Istenben, és azt is hittem, hogy megmenekülök. A
szenvedésünket emberek okozták. Az egész világ tanúja mi
történt velünk, amikor a faluinkat ostrom alá vették, amikor
ezrek közülünk Sinjar hegységébe szorultak. Sok gyerek meghalt
ott, mivel nem volt víz és élelmiszer. Bár sehonnan nem kaptunk
segítséget, a hitem megmaradt Istenben. A mi embereinknek erős a
hitük Istenben. Isten minden percben a gondolataimban volt, akkor is
amikor megerőszakoltak.
Sarah
Montague:
Azt kellene elmagyaráznunk, hogy a Yazidi hitet csak pár ezer ember
gyakorolja a világon.
Nadia
Murad:
Irakban és Kurdisztánban kb. 500. 000 YAZIDI él. Jó a
kapcsolatunk a keresztényekkel, muszlimokkal, zsidókkal. Minden
vallással jó kapcsolatban vagyunk, minden vallást tisztelünk.
Mint YAZIDIk – Istenben hiszünk.
Sarah
Montague:
Amikor azokra a férfiakra gondolsz, akik megerőszakoltak, és
elraboltak téged, mire gondolsz, mit szeretnél, mi történjen
velük?
Nadia
Murad:
Azt szeretném, ha bíróság előtt állnának. A férfiak, akik
ezeket a dolgokat teszik igazságos büntetésben kell, hogy
részesüljenek.
Sarah
Montague:
Szeretnél-e látni nyugati országokból harcosokat, katonákat az
ISIS elleni fellépésben?
Nadia
Murad:
Én tulajdonképpen nem értek a katonai ügyekhez. Azonban úgy
értem ezt, hogy a legtöbb országban működnek hadseregek, de ők
pl. nem bántják a nőket és a lányokat. Az ISIS-t meg kell
állítani. Sok egyszerű ember van Irakban és Szíriában is, úgy,
mint az a muszlim család is, akik segítettek nekem, akik nem
támogatják az ISIS-t. Nemzetközi erőknek kell megállítaniuk az
ISIS-t és bíróság elé kell őket állítani. Már másfél éve
tart (2016 februárjában készült az interjú) és a mi vidékünk
még nem szabadult fel teljesen. Nagy területek továbbra is
megszállás alatt vannak. Tömegsírokat találnak a felszabadított
területeken, vannak, amiket még nem tártak fel. A falunkat vissza
kell foglalni, mielőtt mi visszamegyünk és szembesülünk azzal,
mi maradt belőle. 18 hónapja történt, mikor a férfiakat megölték
a falvainkban. Mi még mindig nem tudjuk mi történt a testükkel.
Az állatok megették őket, vagy elmosták őket, nem tudni. Emberek
milliói, akik elmenekültek, vissza kell majd térniük
kiszabadítani a lányokat és a nőket, akik még mindig fogságban
vannak.
Sarah
Montague:
Emberek - fiatalok millióit vonzza a világon az, amit az ISIS
csinál, szívesen csatlakoznak harcaikhoz. Mit üzensz nekik nekik?
Nadia
Murad:
Azoknak a nőknek és férfiaknak, akik az ISIS-hez akarnak
csatlakozni, azoknak tudniuk kell, hogy mi az életünk
kockáztatásával is elzárkózunk az ISIS-től. Ezek az emberek
megöltek, megerőszakoltak bennünket, olyan kegyetlenségeket
műveltek, amit a legtöbb ember elképzelni sem tud. Mielőtt
csatlakoznak az ISIS-hez vallási, vagy egyéb más okokból, tudniuk
kell, hogy ölni fognak és elvesztik teljes emberségüket. Kérem
azokat a fiatal férfiakat, és nőket, akik arra gondolnak, hogy
csatlakoznak a szervezethez nézzék meg – mi mindent meg kellett
hogy tegyünk a menekülésünkért és keményen dolgozunk a még
fogva tartott emberek kiszabadításáért is.
Sarah
Montague:
Kampányolsz a világ minden részén azért, hogy a világ vegye
észre mi folyik itt, többek között az ENSZ-ben is felszólalsz,
ezen kívül miről szoktál még beszélni?
Nadia
Murad:
Voltam Amerikában, Európában, Angliában és néhány arab
országban. Találkoztam számos képviselővel, világ vezetővel.
Elmondtam nekik történetemet, amit most itt is elmondtam. Elmondtam
nekik, miken mentem keresztül. Mindenki tudja mi az ISIS.
Valamennyien gondosan végighallgattak, de nem tettek semmilyen
ígéretet. Azt mondták kivezető utat keresnek és én látom, mit
tudnak tenni, bár nagyon hosszú ideig nem történt semmi. A
helyzet sürgős, azonnali beavatkozást kíván. Emberek milliói
várnak arra, hogy kiszabaduljanak az ISIS fogságából. Megosztom a
történetemet, de nem történik semmi. Reménykedem, hogy lesz
valaki, aki megállítja a szervezetet.
Egy
2016. június 16-án készült cikk szerint az
ENSZ független szakértői bizottságának tagjai megállapították,
hogy kimeríti
a népirtás fogalmát az, ahogyan az Iszlám Állam gyilkolja a
YAZIDI kisebbséget Szíriában és Irakban. Sinjar
hegység megtámadása óta egyetlen célja a szervezetnek, hogy
eltűntesse a Föld színéről ezt a népcsoportot. Népirtással,
emberiesség elleni bűnökkel és háborús bűnökkel ér fel, amit
az ISIS nap, mint nap elkövet YAZIDI férfiak, nők és gyermekek
ellen. A
szakértők felszólították a nagyhatalmakat, továbbra is tegyenek
meg mindent a fogságban lévők kiszabadításáért, valamint
vigyék Nemzetközi Büntetőbíróság elé a YAZIDI kisebbség
ügyét.
YAZIDI
zászló
Pár
nap alatt írtam ezt a kis összefoglalót, nem volt könnyű. Közben
pár papír zsebkendő elfogyott. Annak ellenére, hogy rendszeresen
hallok Nadia Murad történetéhez hasonlókat, minden egyes
alkalommal elborzaszt az, mi történik a világon ezekkel az
emberekkel. Sokan nem tudják, kik ők. Magyarországon a hírekben
lehet említést tesznek róluk (nem tudom, mert nincs tv-m), de
sokan feltételezem, átugranak rajta. Nem tudjuk, nincs hozzánk
közel, nem fontos, nem érint és különben is. Tudom mindenkinek a
magáé, a saját problémája a legfontosabb. Túl – és átlépünk
ezen. Nem kellene. Segíteni kellene. Ha mással nem, legalább
emberi hozzáállással azoknak, akik akár véletlenül, vagy
szolgálatot teljesítve a határon, – találkoznak ezekkel az
emberekkel. Kérdezzetek. Olvassatok utána, aztán ítéljetek, vagy
üssetek embereket. Nem vagyok előítéletes, de mindez megtörtént.
Az okokat nem kutattam, de azt tudom, ha emberként tekintünk ezekre
az emberekre, akiknek a helyébe bármikor bármelyikünk is
kerülhet, emberi, hálával és szeretettel teli hozzáállást
fogunk kapni viszonzásul. Elég, ha csak emberi hangon szólunk
hozzájuk. Minden apró emberi gesztusért nagyon hálásak lesznek.
Nagyon
elszomorít az a tény, ahogy némelyek közülük az országunkról
nyilatkoznak és az itt lévő tapasztalataikról. YAZIDIk.
Akik
közül a férfiak – néhány magyar által jól hangoztatott
jelzőkkel illetve: „életerős, fiatal férfiak”, eljönnek és
nem harcolnak, mert esetlegesen egy támadás alkalmával nincs
mivel….Erősek. Azok. Van lelkük. Van erkölcsi és morális
tartásuk. Kitartásuk. Több mint azoknak, akik ítélkeznek
felettük, és azt mondják: miért nem harcolnak. Aki(k) mindezt
kijelenti(k), nem tudj(a)ák ha ő(k) lenn(e)ének a helyükben ki(k)
ellen kellene menni(e)ük…Többek ők azoknál, aki(k) a határon
teljesít(tettek) szolgálatot, és bántalmaz(tak) közülük
embereket. Többek annál is, aki(k) átlép(nek) felettük, nem
kérdez(nek), csak besorol(nak), ha arab akkor aztán olyan is. Igen,
sokkal többre tartom őket ezeknél az embereknél.
Az
Iszlám Állam ellen nagyon nehéz harcolni, de aki annyira kreatív,
harc edzett, esetleg kipróbálhatja, milyen egy YAZIDI férfinak.
YAZIDIként nem fog sokáig harcolni – maximum az Iszlám Állam
beszippantott tagjaként. (mellékesen itt megjegyzem: a szervezet
kiszámíthatatlan, logikátlan, bármennyire is furcsa, de a saját
tagjait is megöli, ha a helyzet úgy kívánja. Erről is írhatnék
sokat, hogy épül fel a szervezet, mik az irányvonalak, stb. -
lehet egyszer fogok is).
A
YAZIDI férfiak
azért
jöttek el,
hogy
ne kelljen belépniük az Iszlám Állam harcosainak soraiba,
hogy ne kelljen gyilkolniuk, holnap után esetleg beosonniuk
Európába, hogy végre hajtsanak egy öngyilkos merényletet, vagy
esetleg egy nagyobb tömegmészárlást. Azért jöttek, hogy
megőrizzék emberségüket. Nem akartak fegyvert ragadni ártatlanok
ellen. Nem akartak ellenetek, mások ellen, ellenem harcolni. Nem
akartak ölni. Meghalni sem. Mert esetükben ez a két út
lehetséges. Vagy ölsz, és teszed, amire a szervezet kényszerít,
vagy meghaltál.
Jelenlegi
információim szerint, melyeket Irakból kaptam – az ISIS harcosai
kb. 100 km-es körzetet tudhatnak magukénak. Egy kint élő YAZIDI
menekült elmondta – ezekhez a területekhez Banat, Kocho, Sebba,
Tel Kasab területei tartoznak.
Nemzetközi
hírügynökségek szerint a felszabadult területek visszatelepítése
már elkezdődött. Azok a családok, akiknek korábban lakhelyét
uralta az Iszlám Állam, próbálják újra építeni az életüket,
élettereiket.
Örményországban
építik a világ egyik legnagyobb YAZIDI templomát.
Nemzetközi
szintekre eljutott helyzetük. Történetük. Szeretném, ha az itt
élők is megértenék, és tudnák.
Lehet
elkéstem azzal kapcsolatban, hogy bizonyos helyzetek kialakulását
megakadályozzam – információ közlésével, de talán az itt
lévők szempontjából segít elfogadni és kicsit tudni is ezt a
közösséget. Talán azt sikerül megértenie sok embernek, akik
előítéletesek és kategorikusan jelentenek ki dolgokat ide érkező
emberekről, a
menekültek egy része az ő csoportjukat alkotja.
Kicsit talán tudjátok ez által az írás által, hogy kik ők,
honnan jöttek, mi az oka annak, hogy itt vannak.
Védelmet,
átmeneti befogadást biztosítanunk kell ezeknek az embereknek, majd
ha pedig rendeződik a YAZIDIk helyzete – fontos, hogy
visszatérhessenek hazájukba, kultúrájukba, és éljék tovább
azt az életet, amibe beleszülettek. Személyes véleményem, hogy
nem tartható fenn hosszú távon a különböző kultúrák egymás
mellett élése sem, azt hiszem erre az emberiség még nem érett
meg, ennek is meg van az oka, ami miatt így gondolom, szintén
hosszú lenne kifejteni. Azt viszont tétlenül végignézni mi
történik odaát, azt gondolom nem szabad. Segítsünk együtt.
Legalább megértéssel, toleranciával, emberi hozzáállással –
ha mással nem is tudunk.
Hivatkozások:
Christiane Bird: Ezer lázadás, ezer sóhaj
http://www.telegraph.co.uk/news/picturegalleries/worldnews/11021811/Who-are-the-Iraqi-Yazidis.html?frame=3000885
Köszönöm szépen Hegedűs Réka vendégemnek, hogy ezen a blogon publikálja tanulmányát! Remélem ezzel is közelebb kerülünk a világot sújtó problémák megoldásához.
VálaszTörlésH.R. : Botrány, ami a Közel Keleten folyik. De kérdem én, mi a garancia arra, hogy aki idejött, az normális is lesz a későbbiek folyamán. Ki az, aki idejön? Ki az, akit beengedünk? Ezért mondtam, hogy jó lett volna szervezetten csinálni az átszállítást. Elkésett ezzel Európa. A másik nőnek lenni hátrányos. Tökre besokalltam azoktól is, akik szabályszerűen kurvának nézik az embert. Mondjuk - a farkát küldözgeti nekem fényképen, a szegény rászorult, akinek baromi szar az élete odaát - Tunézia - na ott pl. nem tudom mi van - és azt hiszi jó poén. Aztán a török, aki ideemigrált, hát hol vagyok én kíváncsi az ő farkára szerinted. Vagy amelyik már itt van. És igen. Idejön tök szerencsétlenül, majd megerősödik, és utána mi lesz. Kérdem én. Kicsavarnak, érzelmileg terrorizálnak, persze tisztelet a kivételnek, és aztán meg eldobnak, mint egy rongyot. Igaz ez itthon is megtalálható, de ekkora számban azért nem fordult elő velem, mint az elmúlt időszakban. Ott kell rendet tenni, és visszaengedni őket a saját kultúrájukba. Nekem ez a véleményem. Nem fog működni így hosszú távon, ha a rendszer nem készül fel bizonyos problémák kezelésére, de még ha el is mondod hogy működünk itt, van amelyiket aztán baromira nem érdekli. A háborúból jött embereket segítsük - átmenetileg, és menjenek vissza oda, ahonnan jöttek. Aki dolgozni akar kérjen vízumot, és aztán fogadja el az itteni kultúrát. valami ilyesmi erről a véleményem.
VálaszTörlésBarbó! Ezek amiket írtam így is gondolom, megtörténtek. Többnyire a muszlimok nem bírnak a farkukkal - de ez mind abból adódik, hogy a vallás szerint csak házasság után létesíthetnek szexuális kapcsolatot, anyagi okokból nem tudnak feleséget venni - mert, hogy ez is le van írva - innentől rengeteg kiéhezett, szexuális dolgokkal kapcsolatban elfojtott ember jön át. A nőkre vonatkozólag, akik meg az ő kultúrájukkal ellentétben nem takarják el magukat, így egyenesen bizonyosak azt képzelik, hogy itt mi európai nők bármire kaphatók vagyunk. Igaz YAZIDIkkel szemben nem nagyon jellemző ez, bár velük kapcsolatban is előfordult. Akik képeket küldözgettek nekem, minden előzmény nélkül tették, az tény kikezdenek, de le lehet a normálisabbat csitítani. Aki nem az, hát....élőben nem tudom azzal a pasival mit lehetne egy női segítőnek kezdeni. Jó kérdés. Tulajdonképp én azt mondom nem nőnek való feladat ez most. élő segítség nyújtás. De ez csak az én maszek véleményem. Esetleg még el lehet mondani, hogy van párod, férjed, és akkor lekoppannak rólad. Azt többnyire tiszteletben tartják. Szép napot, Réka :)
VálaszTörléshttp://168ora.hu/az-iszlam-allam-egykori-foglyai-iraki-jazidi-nok-brutalis-vallomasai/
VálaszTörlésVan ra esely hogy egy Europai no yazidis lehessen barmit megtennek erte kerem segitsetek nekem ha barki tudd valamit irjon !!
VálaszTörlésVagy hogy befogagyanak a kozossegukbe
VálaszTörlés