Barbó random blog: 07/27/16

Hegedűs Réka tanulmánya

Értetek - Nektek –

…..a YAZIDI embereknek az életemből: Rebinnek, aki művészetével bearanyozza a világot, Samnak aki gyógyít, Waleednak, Ameernak, akik próbálgatják szárnyaikat, és bíznak a szebb jövőben, Saadnak és Samnak akik segítenek kicsiny közösségükön, Husseinnek az iraki táborban élők segítőjének, Saadonnak, Jamalnak, Kamirannak, Fahlnak, Tariqnak, Ezranak, a gyerekeknek, a YAZIDIknek ….a túlélőknek…..és azoknak akik már nem lehetnek velünk….

Az Isten segítsen meg benneteket.
https://www.youtube.com/watch?v=i6KeYqMZhns

2015 nyarán emberek százai baktattak Budapesttől az osztrák határ felé vezető autópályán, a Keleti pályaudvar környéke megtelt emberekkel. Hazánkat is elérte a menekült/migráns válság. Több okból kifolyólag is érintetté váltam az üggyel kapcsolatban. A részletek kifejtésébe nem szeretnék belebonyolódni, túl hosszú lenne. Ember tervez, Isten végez, tartja a mondás, esetemben az utóbbi történt. A tranzitra úgy mentem el, hogy egy érintettel sem szeretnék komolyabb beszélgetést folytatni azon kívül, hogy épp milyen ruhára, élelmiszerre van szüksége, mert nem akartam, hogy lelkileg túl megterheljenek a velük kapcsolatos események. Gondoltam gyűjtök és viszek ruhákat, élelmiszereket, részt veszek a kis csoportunkban a neten, és ebben ki is merül az én támogatásom a történetben. Nem így történt. A második alkalommal Ausztria határánál megszólított egy fiatal fiú. Nagyon megijedtem. A fejem tele volt másoktól jövő előítéletes dolgokkal az arabokról, mások intelmeivel, és minden rossz dologgal. Bennem akkor már lepörgött az is, hogy na te hülye jól megcsináltad magadnak, most majd megtámadnak, és megerőszakolnak, vagy leszúrnak, ahogy a segítőkkel szokás…stb. Ez sem történt meg. A fiú nagyon kedves volt, de fogalma sem volt arról, hogy milyen országban van, ezért az első kérdése az volt – „Szia. Ez Németország?” (még jó, hogy működik az információ átadása a tranzit pontokon). Az akkori kevéske angoltudásommal mondtam neki nem, az még nagyon messze van, ez Magyarország és Ausztria határa. Elmondta, hogy ő YAZIDI, amit akkor még nem nagyon értettem micsoda. (Hozzáteszem nem csak én nem tudtam, mások sem igazán, akik segítőként voltak lent a határon, mit is takar tulajdonképpen ez a szó: YAZIDI). A fiú azt mondta szereti a keresztényeket és örül neki, hogy itt lehet Európában. A későbbiekben gyakran szembesültem mindezzel a YAZIDIKkel kapcsolatban – mennyire fontos ezeknek az embereknek a vallás, és hogy ki kicsoda, mit vall magáénak (a YAZIDIk közül van aki mélységesen nagy haragot táplál a muszlim vallás képviselői iránt). A fiú elmondta azt is, lebombázták a házukat, Irakban rossz az élet most és el kellett menekülnie. A családja ott maradt, mert az édesanyja nagyon beteg, és nem tudott eljönni a hosszú útra, de a nővére már Németországban van. Azt mondta olyan vagyok, mint a nővére. Ezen a későbbiekben még sokat mosolyogtam, de aztán megértettem, hogy kultúrájuk részét képezi, ha „sister”-eznek. Egy melegítővel és egy hátizsákkal vágott neki hajnalban a hosszú útnak, azóta Németországban van. A kapcsolatunk ettől az időtől kezdve folyamatosan tart és megmaradt, néhol nézeteltérésekkel vegyítve, amik nem tagadom a kulturális különbségekből adódtak és alkalmanként adódnak. (segítő nőknek, lányoknak kifejezetten ajánlom az érzelmi manipuláció tudatosítását, észrevételét, a felajánlott játszmá(k)ba való nem érzelmi bevonódást pl.: a fiúk előszeretettel küldözgetik a szívecskéket a nőknek, lányoknak a neten keresztül, nagyon kedvesek élőben – tapasztalataim szerint mindegyik ezt csinálja és alkalmanként érzelmi zsarolásra is hajlandóak. Mindezek nem tudatos dolgok részükről. Ennek hátterében azt gondolom kőkemény pszichológiai folyamatok húzódnak meg, amiknek a kifejtésébe most nem kezdenék bele, illetve a kulturális különbségek is szerepet játszanak. Náluk mindenki nagyon szeret mindenkit, ez olyan bevett szokás, rosszat szinte senkiről maguk között és másoknak sem mondanak. Ezek a megnyilvánulások, gesztusok nem jelentenek többet annál, mint valakibe való kapaszkodást – tehát nem félre értendő megnyilvánulás.) Az említett fiú volt az első menekült ember, akivel életemben beszélgetést folytattam, és aztán jött a többi. Valamennyien YAZIDIk. Nem tagadom, rengeteg fenntartásom volt velük kapcsolatban (is) – mások előítéleteinek, a kormány plakátjainak, az európai történéseknek köszönhetően, de az élet bizonyítja valamennyien nagyon értékes, jó lelkű, ártatlan emberek, akik megérdemlik azt, hogy Európa, és a világ valamennyi országa kiálljon értékeik, közösségük mellett.

Azért írok róluk, hogy te, aki olvasod, megismerhesd ezt a kultúrát, vallási közösséget, és ha az életben YAZIDIvel találkozol, tudd ki(k) ő(k), vagy legalábbis legyen egy kicsi foganatod róla (róluk).

A népszavazás előtt kifejezetten fontosnak tartom, hogy a menekültek szempontjából róluk említést tegyek, mert az Európában megfordulók egy része az ő vallási közösségükbe tartozik. Számukra a vallás, a hagyományok ápolása, a közösségi kapcsolatok, családi viszonyok nagyon fontosak. Ezt több alkalommal is tapasztaltam a YAZIDI menekültekkel való beszélgetés során.

Jó olvasást, az érzékenyebbeknek papír zsebkendő kifejezetten ajánlott! (nekem írás közben is kijöttek a könnyeim – nem volt egyszerű megírnom ezt a kicsi összefoglalót).

A YAZIDIK

„A világ olyan, mint egy kert. Ebben a kertben a virágok minden típusa megtalálható. Mi vagyunk a virágai ennek a kertnek.” (Bavé Cawis)

A YAZIDI kifejezés perzsa szóból ered, jelentése „Isten követői”. A hitet szabad akaratból felvenni nem lehet, csak beleszületés esetén válik valaki YAZIDIvé. Emiatt a hagyomány miatt hittérítő tevékenységet nem folytatnak.

A YAZIDI naptár 4570 évvel idősebb, mint a keresztény vagy Gergely naptár, 900 évvel idősebb, mint a zsidó naptár, és 5329 évvel idősebb, mint a muszlim naptár. Indiából vándoroltak Irakba, vallásukban néhol a hinduizmus elemei is felfedezhetők.

A YAZIDI vallást elsősorban etnikai kurdok alkotják, vallásuk eredetét az arab hódítások előtti VII. századra teszik. Egyes internetes portálok így fogalmaznak „A YAZIDIk nem kurdok, de néhány kurd leszármazottja YAZIDI” . A kurd északi nyelvjárást a kurmandzsit beszélik, de legtöbben arabul is tudnak. Monoteista, kevert vallás – tartalmaz keresztény, zsidó és muszlim elemeket is. Szent helyük Lalishban, Észak Irakban található, ahova életében egyszer minden YAZIDI elvándorol.

A világ talán egyik legrégebbi vallási közössége, mely megőrizte hagyományait. Rendkívüli figyelemmel viseltetnek a föld és az ég iránt, valamint tisztelettel, toleranciával és jó szándékkal minden élőlény felé. Ősi, élő öröksége, életigenlő nézetei, elvei, tiszteletet, emulációs hozzáállást érdemelnek a világon élő valamennyi ember részéről.

TAWAS MALAK

A YAZIDIk hiszik, hogy Isten trancendens lény, aki 7 angyalon keresztül nyilatkoztatja ki magát, megtestesülés formájában is. Legfontosabb ezek közül a „Páva Angyal” TAWAS MALAK, aki az emberiség javát szolgálja. (A páva, mint egy szimbólum a kereszténységben és az iszlámban is megtalálható).

LALISH

TAWAS MALAK – a „Páva Angyal” fogalma járul hozzá leginkább ahhoz, hogy a vallási kisebbséget gyakran félre értelmezik, s emiatt egyes muszlimok csoportja „ördögimádónak tartja őket”, valamint üldöztetésnek teszi ki a közösséget. A „Peackock Angel” történetét gyakran a bukott angyal történetével hozzák összefüggésbe, ami által hitüket egyes vallási csoportok nem értik meg. Úgy vélik, hogy Isten megteremtette Ádámot, majd megparancsolta, hogy az angyalok hajoljanak meg alkotása előtt. TAWAS MALAK volt az egyetlen, aki nem tett eleget ennek a kérésnek, ezért a pokolba dobták. Könnyekkel tett tanúbizonyságot bűntudatáról, így Istennel megbékélt, s most szolgál, mint közvetítő az emberek és Isten között. A YAZIDI tanításokat leginkább az asszír hagyományok, a szúfi és a siita iszlám, a nesztoriánus kereszténység és a zoroasztrianizmus befolyásolja. A muszlim misztikus irányzatát képviselő, szufi mester Adi Ibn Musafir kiemelkedő személy történelmükben, akiről hitték, hogy a nagy „Páva Angyal” megtestesülése – sírja Lalishban található. A YAZIDIk szerint a legnagyobb szent „Shaykh Adi” vagy „Mester Adi”. Tanításaikban fontos szerepet kap a Szentírás is. Hisznek a lélekvándorlásban, reinkarnációban.

Kiemelt szerepet tulajdonítanak a Napnak, naponta 3-5 alkalommal imádkoznak, nappal szemben, a Napisten fontos szerepet kap vallásukban. Számukra a Nap energiaforrás vagy végső igazság. Isten kisugárzásának tartják.

Hitükben elvetik, hogy a nem hívő ember a pokolban fog égni. Ehelyett azt gondolják, hogy TAWAS MALAK mikor leszállt a Földre, látta a szenvedést és a fájdalmat a világon, könnyeivel megtisztította a pokol tüzét, kioltotta azt. Hiszik, hogy a lélek mindaddig születik újjá, míg el nem éri a tökéletességet, majd beolvad az égbe, mint egy Karma. Hiszik, hogy a rossz Karma kiutasításhoz vezethet közösségeikből, ami akkor következik be, ha az egyén megsérti a YAZIDI hitet és szabályozó elveket.

A YAZIDIk hiszik, hogy minden emberben van jó és rossz egyaránt –elmében és lélekben is, minden attól függ, hogy az egyén melyik utat választja az életében.

Hiszik, hogy az egyén személyes Istene nem nagyobb, vagy több a másikénál, hanem másokéval egyenlő. Ez a gondolat, és hit teszi a YAZIDIket a Közel Kelet egyik legbékésebb vallási közösségévé.

Szent könyveik: Kitéba Cilwe (Jelenések Könyve) és a Mishefa Res (Black Book).

Vallásuk többnyire szájhagyomány útján terjed. Jelenleg közösségeik írásos formában is kezdik összegyűjteni vallási hagyományaikat, szokásaikat.

A YAZIDI közösség alapja Irakban található. A YAZIDIk népesség száma üldöztetésük miatt nehezen számon tartható, mivel sokan, az első Öböl háborút követően elmenekültek Európába és Amerikába, de Szíriában, Iránban, Törökországban, Örményországban és Grúziában is élnek közülük.
Demográfia tekintetében kb. 500.000 YAZIDI él Észak-Irakban – Ninive tartományban. Legnagyobb közösségeik Shekhan, Észak-kelet Moszul, Sinjar városában találhatóak, a szíriai határtól 80 km-re. Szíriában elsősorban két közösség él – az egyik Al-Jasira-, a másik a Kurd-Dagh területén. kb. 15.000-re becsülik számukat. Törökországban számuk csökkent a XX. század folyamán. Sokan emigráltak Európába, legfőképpen Németországba, ahol leginkább az Észak-Rajnai Vesztfália és Alsó-Szászország területén élnek. Számuk kb. 30. 000 fő. Török területek közül elsősorban Tur Abdin területén tartózkodnak. kb. 30. 000 ember. Grúziában és Örményországban szintén csökkent számuk kb. 40. 000 YAZIDI él ezekben az országokban. 2008 óta jelentősen megnövekedett az emigrált YAZIDIk száma: Svédországban – kb. 10. 000 fő, kisebb közösségek élnek Hollandiában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, és Ausztráliában – ezek teljes lakossága nem éri el az 5000 főt.

A YAZIDIk szent napja a szerda, a szombati nap a pihenésé. A gyerekeket születésük után megkeresztelik. A körülmetélés gyakori, bár nem előírt szokásaik közé tartozik. A közösség nagyon zárt, endogám házasság jellemző a gyakorlatban. Április hónapban nem köthetnek házasságot. Halottaikat kúpos sírokba temetik, keresztbe tett kézzel. Sertéshúst nem fogyasztanak, bárány és a csirke az elsődleges húsételük. Táplálkozási szokásaik hasonlóak a többi Közel Keleti országokéhoz. YAZIDI tabuk között szerepel a saláta, káposzta, tök, mint nem fogyasztott élelmiszer.

YAZIDI FÉRFIAK, NŐK, GYEREKEK

A YAZIDI társadalom hierarchikus. Shaykh Adi hozta létre a jelenlegi osztályok rétegeit. A YAZIDI hierarchia tetején áll jelenleg világelsőként Prince Tasheen Said „MIR” és csak alatta a Baba Sheikh, a YAZIDI „pápa”. Mindketten tagjai a legmagasabb Sheikh kasztnak, amely különböző al-kasztokra oszlik (Faquirs, Qewels, Kocheks). A legtöbb YAZIDI a Murids – azaz köznép kategóriájába tartozik.

PRINCE TASHEEN SAID

BABA SHEIKH

A „MIR” az időbeli és vallási képviselője a YAZIDIknek. TAWAS MALAK hivatalos képviselője a Földön, képviseli a népét minden hazai és nemzetközi konferencián. Baba Sheikh a YAZIDIk vallási és lelki vezetője, alá van rendelve a „MIR” döntéseinek. Baba Sheikh jelen van minden fontos vallási találkozón és szent ünnepen. Évente egyszer valamennyi YAZIDIk által lakott településre ellátogat. E látogatások során eljár a falu lakosainak vitás ügyeiben is. Jelenleg lakóhelyükül Ain Sifni szolgál.

A YAZIDIk hierarchiájában a legmagasabb kaszt a Sheikh kaszt, mely öröklődés útján betölthető, a rangot képviselő személyek gyógyító képességekkel is rendelkeznek. Néhány család ezek közül gyógyít pl. kígyómarást, pszichés problémákat, betegségeket (láz, fejfájás, izületi gyulladás..stb.)

A YAZIDIk „PIR” kasztjának tagjai egy szent ember, Peer Alee leszármazottai. Tagjai mentori és hivatalos funkciókat látnak el, részt vesznek esküvőn, temetésen, a családokat tanácsadással segítik. A YAZIDI családoknak el kell fogadniuk egy Sheikh és egy Pir útmutatóit az életben.

A 3 pap osztály: Faquirs, Qewels, Kocheks

FAQUIRS: Közvetlen leszármazottja Sheikh Adinak, a legmagasabb kaszt a papok kasztjában. Azt vallják, hogy minden FAQUIR megáldott természetfeletti erőkkel, és gyógyító képességekkel rendelkezik. Szent kecske mellényt hordanak (a YAZIDIk szent állata a kecske) valamint egyéb megkülönböztetett ruhadarabot – fekete inget és fehér turbánt.
QEWELS: Vallási ismereteket adnak tovább, szent énekeket, dalokat, és különleges YAZIDI történeteket egyes vallási, ünnepi összejövetelek során. Szerepük örökletes, apáról fiúra száll.
KOCHEKS: „Látnokok” szolgái – tisztánlátók. Pszichikailag diagnosztizálnak betegségeket. Már csak néhány KOCHEKS maradt, többnyire Sinjar hegységben tartózkodnak, Észak-Irakban.

A YAZIDIk 4 szent ünnepet tartanak.

Új év (Ser Sal – Chwarsaba Sere Nissan)

Más néven Sere Sal – Chwarsaba – „Head of the Year” - Red szerda – a pihenés napja - melyet egy szerdai napon, Áprilisban tartanak.

Az ünnepség már kedd este elkezdődik, amikor fények, tábortűz és gyertyák töltik meg Lalish templomának kertjét, mivel a tűz és a Nap fontos motívuma az ünneplésnek. Tűz által idézik TAWAS MALAK-ot, hogy visszatérjen, ezáltal megújítva a föld, az állatok és növények termékenységét, valamint, hogy jólétet adjon az embereknek.

http://www.gettyimages.co.uk/detail/video/people-attend-the-celebrations-of-ezidi-new-year-known-as-news-footage/469971392 (YAZIDI Új évi ünnepség Lalishban).

A szerdai napon is megemlékeznek TAWAS MALAK-ről, aki több millió évvel ezelőtt lejött a Földre, majd megáldotta azt, látogatásával pedig nyugalmat, békét hozott és a páva valamennyi színét elterjesztette a világon. A YAZIDIk szerint TAWAS MALAK nincs mindig szem előtt, de egy-egy nagyobb vihar után a szivárvány színein keresztül is kinyilatkoztatja magát. Része az ünneplésnek a színes – legfőképpen zöld, sárga, piros és kék tojás, mely a Páva Angyal színeire asszociál. Otthonaikat piros virágokkal díszítik fel, mely szerencsét és áldást hoz részükre, a fiatal pároknak pedig termékenységet. Az Új év napja egy halott megemlékezésével, tiszteletével kezdődik, mivel hiszik, hogy ezen a napon a tündérek és halott ősök szelleme visszatér a sírhoz. Ezen a napon hajnalban minden YAZIDI nő színes ruhába öltözve elmegy a temetőbe egy tál étellel, gyümölcsökkel, édességekkel felpakolva, míg a férfiak a falvakban maradnak. A sírokra elhelyezik az ételeket, a tojásokat, vörös virágokat (ezek a virágok csak áprilisban nyílnak Irak területén), valamint egy bekeretezett képet az elhunytról. Ezután gyászos énekeket énekelnek, körbe járnak a sír körül, táncolnak, majd elfogyasztják a magukkal vitt ételeket, melyeket a halottnak ajánlanak fel. A férfiak ez idő alatt a falvakban gratulálnak egymásnak Új év alkalmából. Az ünnepség részét képezi a szarvasmarhákra virágból készített füzérek aggatása, ami által hiszik, hogy növekedni fog az állatállomány termékenysége. Sokan, akik között nézeteltérés keletkezett, ezen a napon egy barát vagy pap segítségével megbékélnek egymással. Fontos részét képezik a megemlékezésnek a SANJAk felvonulása (szent ősi bronz páva lámpa képviselői), illetve a körmenetek egyik faluból a másikba, tradicionális és szent dalok kíséretével. A SANJAk egész éjjel virrasztanak, imádkoznak, énekelnek, szent olajjal és tömjénnel ajánlják fel áldozataikat. Az este folyamán Baba Sheikh Lalish templomában belép Shaykh Adi sírjához, amit élénk színű, szatén, szivárványszínű ruhával fednek be. Ezután tömjén kíséretében mond egy különleges imát. Ezalatt az idő alatt YAZIDIk tömege várja a templom előtt, majd Baba Sheikh elmondja a NIVEA NIMRO „Hold Dawn” imáját.

Képek: http://www.ibtimes.co.uk/photo-gallery-iraqs-yazidi-kurds-their-holiest-site-lalesh-temple-1460354.

http://peacock-angel.org/yazidi.beliefs.htm

Video: https://www.youtube.com/watch?v=USTB5jEs04Y

YAZIDI ÚJ évek időpontjai:

2017. április 19., 2018. április 18., 2019. április 17., 2020. április 15.

A Fest of Sacrifice

Mintegy 40 napos böjti időszak van február közepén a szent YAZIDI férfiaknak, Lalishban. A böjt befejezését követően tartják ezt az ünnepet, emlékezve arra, hogy Ábrahám megpróbálta feláldozni fiát, Ishmaelt, végül elcserélte egy bárányra, fia helyett őt áldozta fel. Ezen a napon Baba Sheikh és más vallási vezetők is áldoznak egy bárányt Lalishban, akinek véréről úgy tartják, lemossa bűneiket. Az áldozást követően a völgyben tüzet gyújtanak, táncot járnak, egy Faquir vezetésével YAZIDI papok körmenetben járják körbe a területet.

Ünnep 7 napig (Jamayi – Eda Hechiya)

Ziyaret – azaz „zarándoklat”, mely 7 napig tart október 6. és 13. között. Ez az időszak egy szent időszak, mikor minden YAZIDI megkísérli a zarándoklatot Lalishba, annak érdekében, hogy valamennyien egyesüljenek a legszentebb szentélyben. Azt hiszik, hogy ebben az időszakban a 7 nagy angyal a felső, égi Lalishban összegyűlik, és áldást szór a földön élő alvilágiakra. Egész héten barátságok alakulnak, köttetnek, a YAZIDI vezetők között pedig fontos találkozókra kerül sor. A két legfontosabb eseménye az ünnepnek az esti tánc, és a bika áldozat. A táncot minden este napnyugtát követően kezdik a vallási vezetők. Körmenetben haladnak egy szent fáklya körül, mely a legfőbb Istent és a Napot képviseli. A menetet a Faquir vezeti, aki fekete, prémes köpenyt és csúcsos süveget visel. Ezeket a nagyon szent tárgyakat állításuk szerint valamikor Sheikh Adi is viselte. Az állat áldozás az 5. napon zajlik. Ez jelzi az ősz érkezését. A bika megölését követően a húsát megfőzik, majd szétosztják a zarándokok között.

Böjt (Roji és Eda Rojiet Ezi)

December első péntekétől kezdődően 3 napos böjtöt tartanak, melynek ideje hajnaltól napnyugtáig tart. Az éjszaka során étkeznek, mulatoznak, és imádkoznak a világbékéért. Központi üzenetük a béke, és az egyetemes jólét az egész világnak.

„La ilaha ILA lah, Al shamis nur Alah, Al Huq Habib Alah”

A YAZIDIk napi 5 imája:

- Nivêja berîspêdê (a hajnali ima),

- Nivêja rojhilatinê (a Napkelte ima)

- Nivêja nîvro (a déli ima)

- Nivêja êvarî (a délutáni ima)

- Nivêja rojavabûnê (a Napnyugta ima)

A legtöbb YAZIDI csak két imát végez el az ötből - Napkeltekor, és Napnyugtakor. Az imádkozásnak bizonyos hagyományai vannak, különböző gesztusokkal kell kísérni őket, melyeket kívülálló jelenlétében nem szabad elvégezniük.

YAZIDI tánc video:

https://www.youtube.com/watch?v=GSis6mF81Ak&list=PL628bZ5e83XiKMcShrpP_aZlqnW8DSJWt&index=19

YAZIDI hagyományok

Ajándékozási etikett – látogatások során (gyümölcskosár, csokoládék, édességek, sütemények átadása), virág átadása a ház asszonyának, kis ajándék a gyermekeknek, a kapott ajándékot nem illik kibontani.
Emberekkel való találkozások - találkozás esetén kötelező a kézfogás, mosoly, nyílt szemkontaktus. Jó barátok az azonos nemmel kezet fognak, jobb oldalon puszit adnak arcra egymásnak. Minden ember egyedi a társadalom kicsiny szociális funkciója. Szabadon beszélgetnek a férfiak, a nők nem takarják fátyollal arcukat – ahogy egyes esetekben a muszlimoknál szokás.
Vendégszeretet – a vendéget mindig étellel, és itallal kell megvendégelni.
Gyermek születése esetén – megkeresztelés, körülmetélés lehet, de nem előírás.
Halálozás - Halottaikat a halál pillanatát követően mindig lemosdatják, fejüket kelet felé fordítják, arcukat az északi csillag felé, kezüket keresztbe teszik, és kúpos sírokba temetik el őket.
Lelki testvérek – minden YAZIDInek van egy Shaykh – Pir (spirituális vezető), a Hosta, a mentor és a testvér
Gyógyszer – Sheik Adi sírját használják gyógyítás céljából – a körülötte lévő vizet és talajt, valamint gyógyító rituálék alkalmaznak, melyeket a Sheikh, illetve Pyirs hajt végre.
Fiú/lánytestvér választása a túlvilágra – minden YAZIDI életében egyszer részt vesz egy rituálén, ahol egy másik családból választ fiú vagy lánytestvért a túlvilágra. Ebben az esetben lelki kapcsolat jön létre, hogy segítse a YAZIDIket a túlvilági létben. A YAZIDIk meggyőződése, hogy az egyik égi testvér fogja segíteni a lelket, mikor az eltávozik ebből a világból, és útmutatást adnak a másik világhoz.
Házasság – fiatalon házasodnak. Egy házastársat választanak közösségükből, korlátozások viszont adódnak a papi és laikus osztályok között. A vezető kasztban lévők esetében megengedhető a poligámia. A leendő férjnek fizetnie kell a menyasszonyért (Kalam). A házassági ceremónia úgy kezdődik, hogy először a férj, menyasszonyával leendő apósa házába látogat, útközben minden szentélyben imádkozik.
Ruházat – A férfiak zárt nyakú ingeket hordtak, mely a vallás által előírt viselet. Fehér nadrágot, kabátot és turbánt viseltek, mely alá hajuk volt kötve, a turbán színe jelezte a különböző papi kasztba való tartozást. A nők fehér szoknyát és nadrágot viseltek, kendőt, karkötőket, gyűrűket. Házas nők esetében szintén jellemző volt a zárt ing viselete, csakúgy, ahogy a férfiaknál. Mindez mára már kihalt, de még észrevehető néhány faluban.

Becslések szerint az elmúlt 700 évben 23 millió YAZIDIt öltek meg a muszlim közösségek egyes részei, és mások. Egyes portálok szerint 73, míg mások szerint 74 alkalommal követtek el ellenük támadásokat, mészárlásokat. Számuk az elmúlt években jelentősen csökkent. Jelenlegi becslések szerint kevesebb, mint 1 millió fő YAZIDI él világszerte. A jelenlegi világi folyamatokban a muszlimok egy része képviseli azt a mondást – miszerint, ha egy muszlim megöl egy YAZIDIt, hatalmas jutalomban részesül a mennyben. Ebben az esetben a muszlim férfi jutalma 72 szűz lesz a következő világban. Ha mindezek az ösztönzők megszűnnének, megállíthatóvá válna a YAZIDI kisebbség kihalása a világról. Amennyiben a folyamat megállíthatatlanná válik, a világ nem csak elveszíti egy amúgy is kisebbségben lévő, békés és elfogulatlan emberek csoportját, de egy pótolhatatlan múltat is veszni hagy.

Az AKTUÁLIS - YAZIDI GENOCIDE - (YAZIDI NÉPÍRTÁS)

2014. augusztus 3.

Rövid összefoglaló – videón:

https://www.youtube.com/watch?v=L7i9LW-11aM)

Az ISIS 2014 augusztusától rendszeresen folytatja tömegmészárlásait a vallási kisebbségben élő YAZIDIK ellen, akiket hitetleneknek (káfíroknak) tekint.

A terroristák fellépésüket „erőszakos áttérítési hadjárat” folytatásával indokolják, annak ellenére, hogy a YAZIDIK hite a kereszténységgel és az iszlámmal is mutat hasonlóságot, a Biblia mellett a Korán előírásait is követik.

A szunnita szélsőségek ennek ellenére elhatárolódnak tőlük, mivel a közösség nevét a VII. században élt I. Jazid Ibn Muawija kalifa nevével hozzák kapcsolatba, aki erkölcstelen, iszákos életmódot folytatott.

Az ISIS a YAZIDIk esetében csak az áttérést, ennek megtagadása esetén a fizikai megsemmisítést tartja kizárólagos lehetőségnek, fel sem merül a keresztények, vagy a zsidók számára választható védelmi pénz (dzsizja) fizetésének felajánlása.

A jelenlegi vérfürdő kezdete 2014. augusztus 3-a.

Az ISIS ezen a napon elfoglalta a főként YAZIDIk álal lakott Sinjar városát, és a környező területet Észak-Irakban. A város lefoglalása után lerombolták a siíta kegyhelyet, kitűzték az Iszlám Állam zászlaját, házról-házra járva összegyűjtötték a gyanús, ellenségesnek hitt személyeket, az ellenállókat pedig azonnal kivégezték. Az erőszak szélsőséges alkalmazása rövid időn belül humanitárius katasztrófához vezetett, mert az ott élők többsége elmenekült. Akiknek minderre nem volt lehetősége, azoknak felajánlották az iszlám hitre való áttérést. Azokat a férfiakat, akik mindezt elutasították, elválasztották a nőktől és a gyermekektől, elhurcolták őket. 100 fős csoportokat alkotva felsorakoztatták őket, majd erőltetett menetben vesztőhelyükre vezették őket, az előre megásott sírgödör előtt hóhérjaik előtt, szorosan egymás mellé felsorakoztatták őket, majd annyit kérdeztek tőlük, hogy YAZIDInek vallják-e magukat. Amennyiben a válasz igen volt, végeztek velük.

Ezt követően az ISIS harcosok védtelen településeket vettek ostrom alá, majd felszólították őket a YAZIDIk kivégzésére. Több életben maradt tanú elmondása szerint az ISIS szövetséges csapatai, illetve fegyveresei az életben maradt YAZIDIket felkutatták, és végeztek velük. Ezen a napon több, mint 2.000 YAZIDIt végeztek ki. 48 óra leforgása alatt kb. 30. 000 YAZIDI ragadt a hegyek között. (Vian Dakhil az iraki parlament képviselőnőjének elmondása szerint). A legtöbb YAZIDI a környező Sinjar hegységben keresett menedéket – egyes portálok szerint számuk kb. 200.000-re tehető -, ahol ki voltak téve a forróságnak (120 fok), hólyagosodásnak, napokon át élelem, víz és gyógyszer nélkül voltak, nagyon nehéz és rossz körülmények között. Kb. 120 gyerek és idős ember szomjan is halt illetve hőgutát kapott, mások kimerültek, illetve különböző betegségeket kaptak.

A YAZIDIK írtása az ezt követő napokban Sinjar hegységben és a környező településeken tovább folytatódott.

A nőket és a gyermekeket elhurcolták, eladták őket rabszolgának, vagy meggyilkolták őket, a gyermekek közül 2014. augusztus 2-5. között több, mint 70-en vesztették életüket menekülés közben. (egy ENSZ felmérés szerint – Vian Dakhil képviselőnő is erről számol be az általam megosztott videon).

2014. augusztus 3-án 10, a Katanija térségből menekülő család esett fogságba. A férfiakat rövid időn belül kivégezték, a nőket és a gyerekeket pedig magukkal vitték. Ugyanezen a napon Kinije faluban 70-90 YAZIDI férfit lőttek agyon. Sinjar körzetében 2000 YAZIDIt végeztek ki.

Másnap az ISIS emberei ismét megtámadtak egy települést Sinjar hegységben, 30 férfival végeztek, 60 továbbival Hardan nevű faluban. YAZIDI vezetők szerint ugyanezen a napon legkevesebb 200 ember esett áldozatául a tömeg gyilkolásnak, 60-70 ember Hardan faluban.

Az iraki parlament képviselője szerint 500 férfivel végeztek augusztus 2-5. között, a nőket meggyilkolták, vagy eladták rabszolgának.

Az ENSZ felmérése szerint ezen időszakban több, mint 50 – előre megkínzott személyt öltek meg Dola falu közelében, 100-at Kana Szor faluban, 250-300-at Hardan térségében (előtte fegyverletételt ígértek nekik), 200-at Adnanija és Dzsazíra közötti úton, amikor tüzérségi támadást intéztek a menekülők konvoja ellen. Szemtanúk több tucatnyi holttestről számoltak be as-Simal illetve Matu falu mellett elhaladó útvonalon.

2014. augusztus 10-én 500 YAZIDIt gyilkoltak meg Észak-Irakban, közülük több nőt, és gyermeket élve temettek el.

Öt nappal később a Sinjar hegységtől délre elterülő faluban az egész férfi lakosságot kivégezték. Az ott élő férfiak áttértek volna az iszlám vallásra, ám a falu sejkje ezt megtagadta, így a lakosságot összeterelve teherautókra ültették az embereket, megígérték nekik, hogy Sinjarba viszik őket, majd útközben minden figyelmeztetés nélkül össztüzet zúdítottak az autóban lévőkre.

Ugyanezen a napon hasonló események történtek egy másik faluban is, ahol 400 férfit, és 10 évnél idősebb gyerekeket tereltek össze a terroristák, majd a falu szélére szállították őket, ahol egyenként agyonlőtték őket. Az áldozatok számát növelte a Tel-Afar börtönben lévő mészárlás, ahol több, mint 200 férfit öltek meg, mert megtagadták az áttérést.

Augusztus 14-15-én 14 idős, több rokkant vált áldozatává az ISIS gyilkolásának Dzsidala faluban, ahol az ISIS A YAZIDIk egyik szent helyét is felrobbantotta.

Ezt követően 65 – 5 és 17 év közötti YAZIDI és türkmén gyermeket vittek a moszuli árvaházba – többüket sokkos állapotban, mivel saját szemük előtt ölték meg szüleiket. Az idősebb gyermekeket szexuálisan és fizikailag is bántalmazták.

Szeptember 1-én három YAZIDI falut égettek fel Sinjar körzetében, 9-én a pesmerga harcosok 14 főt rejtő tömegsírt találtak Bardi falutól kb. 5 kilométerre.

Szakértők beszámolók szerint arra jutottak, hogy 2014-ben 3 hónap leforgása alatt több, mint 5000, vonalban felsorakoztatott civilt lőttek agyon, majd temettek - sokszor buldózerrel – tömegsírba. Különböző beszámolók, illetve az ISIS által az interneten közzétett felvételek szerint több, mint 200. 000 embernek kellett elmenekülnie otthonából, akik ezután különböző kurd falvakban és szükséghelyeken találtak menedéket.

Náluk is rosszabb helyzetbe került az az 50. 000 YAZIDI, siíta sabak, türkmén és keresztény, akik a szunnita szélsőségesek által körülzárt Sinjar hegységben rekedtek és kerestek menedéket. Minden utánpótlást elzártak a szélsőségesek az előlük menekülő emberek elöl. Éhínség és szomjúság következtében 40 gyermek vesztette életét, és 250. 000 fizikai szükségleteinek kielégítése híján életveszélybe került. Túlélők elmondása szerint sok nőn annyira eluralkodott a kétségbe esés, hogy gyermekeivel együtt a szikláról a mélybe vetette magát.

YAZIDI NŐK és az ISIS

Ahogy már korábban írtam, a nőket gyakran elrabolják, és szex rabszolgának viszik őket. A yezidisinternational.org szerint 7000 főre becsülik azoknak a gyermekeknek és nőknek a számát, akiket az ISIS elhurcolt, majd más területekre vitt, ahol eladásra kínálta fel őket, mint szex rabszolgákat néhány esetben pár dollárért, máskor elég magas összeget kérnek értük. Sokan közülük már meghaltak, némelyek, hogy méltóságukat megőrizzék öngyilkosságot követtek el. Több száz, részben Sinjar területén kívüli régiókban az áldozatok közül sok a fiatal lány, akik telefonon veszik fel a kapcsolatot hozzátartozóikkal, akiknek erőszakos, brutális visszaélésekről számolnak be. Értékesítésük egy május 20-án megjelent fényképen - az interneten is folytatódik. „A lány ára a kereslet és kínálat függvénye”. Mióta sarokba szorították Irakban és Szíriában az Iszlám Államot az elrabolt nők még nehezebb körülmények között élnek, gyakran cserélgetik őket a harcosok, nincs számukra elegendő élelem, nincs megfelelő orvosi ellátás, gyógyszer részükre, és bármelyik nap végezhet velük egy bomba. A szervkereskedelem sokszor nagyobb hasznot jelent a szervezetnek, ezért előfordul, hogy így értékesítik a fogságban lévő nőket.

A YAZIDI nők közül legismertebb a 21 éves Nadia Murad története, aki megszökött az ISIS fogságából, s véleményem szerint nagyon sokat tett azért, hogy az ENSZ hivatalosan is kimondja, a YAZIDI kisebbség népirtás áldozata.

Sarah Montague 2016 elején készített riportot az érintettel, melynek tartalma az alábbiakban olvasható:

„Az ISIS harcosai Észak-Irakban elfoglalták Nadia Murad lakhelyét. Az ott tartózkodó férfiakat megölték, köztük volt Nadia Murad 6 testvére is. Ebben az időben YAZIDI nők százai estek fogságba, akik közül sokakat csoportosan erőszakoltak meg. Nadia Murad megszabadult. Nők ezrei vannak még kitéve a szélsőséges harcosok kínzásainak, erőszakos módszereinek, ezért Nadia Murad rengeteg nemzetközi találkozón vesz részt, ahol megosztja nőként megélt tapasztalatait. Ezáltal hívja fel a világ figyelmét a történtekre, s kéri, tegyen valamit.

Sarah Montague: Mielőtt az ISIS bevonult a faluba, milyen volt ott az életetek?

Nadia Murad: Az élet a mi falunkban nagyon boldog és egyszerű volt, csakúgy, mint más falvakban. Az emberek nem akartak palotákban élni, az otthonaink nagyon egyszerűek voltak, téglából készült épületek. Mi nagyon boldogok voltunk, nem voltak problémáink. Nem zavartunk más embereket, mindenkivel jó viszonyban voltunk. Az életünk nagyon-nagyon boldog volt, mielőtt ez történt.

Sarah Montague: Mesélj arról, mi történt akkor, mikor az ISIS katonái bevonultak a faluba?

Nadia Murad: 2014. augusztus 3-án az ISIS katonái megtámadták a YAZIDIk által lakott Sinjar területét. Mindezek előtt megtámadták Tel Afir és Mosul térségét, illetve más – siíta és keresztény közösségeket és kényszerítették őket otthonaik elhagyására. Számukra két lehetőséget ajánlottak fel: vagy elhagyják a területet, vagy kötelesek adót fizetni a szervezetnek. A legtöbb ember elment. Amikor Sinjar ellen intézték támadásukat, az ott élő férfiakat megölték, a nőket, a lányokat és a gyermekeket pedig elvitték. Néhány YAZIDI a Sinjar hegységbe menekült, mivel közel volt falvaikhoz. Ezen a napon 3. 000 férfit, idős embert, gyermeket, sérült, fogyatékkal élő személyt mészároltak le. Lakhelyünk messze volt a hegytől, melyet az ISIS megtámadott és nem tudtunk elmenekülni, elzárták a menekülési útvonalat. Néhány napra körbezárták a területet, belépni sem lehetett. Megpróbáltunk telefonon és más módon segítséget kérni. Tudtuk, hogy valami szörnyű dolog történik velünk. Nem jött segítség Irakon belülről és kívülről sem. Pár nap múlva az ISIS bezárt bennünket a helyi iskolába. Ott tartottak fogva bennünket – nőket, lányokat, gyermekeket. Két lehetőséget ajánlottak fel: vagy áttérünk az iszlám hitre, vagy meghalunk. Később a férfiakat külön választották, kb. 700 férfit közülük a falu végére vittek, majd elkezdték lelőni őket. Értéktárgyaikat elvették, úgy, mint ahogy a nőktől az ékszereiket.

Sarah Montague: Nagy családod van. Hány testvéredet vitték el?

Nadia Murad: 9 fiútestvéremet vitték el, 6 közülük áldozattá vált, megölték őket, csakúgy, mint más férfiakat. 3 testvérem megsebesült, de el tudott menekülni. 6 testvérem közül, akiket megöltek, valamennyien házasok voltak.

Sarah Montague: Honnan tudod, hogy ez így történt?

Nadia Murad: Az iskola ablakából láttuk a lövéseket. Én személy szerint nem láttam, hogy a testvéreimet lelőtték. Ezen a napon nem tudtunk már semmilyen információhoz jutni a helyszínen történt gyilkosságokról, az elhurcolt 700 férfiről nem volt hír. Nem tudtuk közülük sokukkal mi történt.

Sarah Montague: kb. 700 férfi nyomtalanul eltűnt. Az édesanyádat is elvitték, megölték őt is?

Nadia Murad: (bólogat) A fiatal fiúkat elvitték, a 4 éves kor fölöttieket kiképző táborokba. Ezután a fiatal lányokat, akik 9 éves kor fölött voltak. Aztán a 80 vagy azokat a nőket, akik 45 év fölött voltak, beleértve az édesanyámat is. Néhányan azt mondták megölték őket, mások azt, hogy nem. 2016 januárjában Sinjar egy része felszabadult, akkor fedeztek fel egy tömegsírt, melyben az ő testeik voltak. A családom 18 tagja eltűnt, vagy megölték őket. Úgy vélem, mindenki, aki szenvedett, akit megöltek, vagy az ISIS-hez került, a családom.

Sarah Montague: Tudsz-e arról beszélni mi történt veled, azokkal a nőkkel akiket elvittek, hova vittek benneteket, mit tettek veletek?

Nadia Murad: Csoportokra osztottak bennünket. 150 lányt, köztük engem, és 3 fiatalabb unokahúgomat. Ezen az estén busszal Mosul városába, a szervezet központjába vittek bennünket. Az út során melleinket fogdosták, vagy az arcukhoz dörgölték. Nem tudtuk, hogy vajon megölnek-e bennünket, vagy, hogy mit fognak tenni velünk. Abban biztosak voltunk, hogy semmi jó nem fog történni velünk, mint ahogy azokkal a férfiakkal és idős nőkkel sem, akiket megöltek, vagy azokkal a gyermekekkel, akiket elraboltak. Mosulba érkeztünk ezen az éjszakán. Egy jó nagy hely volt. Sok fiatal lány, nő, gyermek volt itt, valamennyien YAZIDIk. Őket más falukból rabolták el. Én megkérdeztem egy idős nőt, mi történt a nőkkel az elrablásuk óta. Ő azt mondta nekem, ő az egyik a 400 nő közül, akiket a tegnap este folyamán a szervezet által uralt központba hoztak. Aztán elmondta, hogy minden órában az ISIS egyik embere kiválaszt néhány lányt. Őket elviszik, megerőszakolják, majd visszahozzák ide. Elmondta, hogy néhány lányt eladnak. Azt mondta ugyanez a dolog fog történni velünk is. Abban a pillanatban tudatosult bennem, hogy mi fog történni velünk. A következő este egy csoport ISIS aktivista érkezett. Mindegyik harcos saját maga számára választott egyet közülünk. Néhány lány fiatalabb volt, mint én, 10-12 évesek. A lányok megpróbáltak ellenállni, de kénytelenek voltak végül velük menni. A fiatalabb lányok az idősebb lányokra akaszkodtak. Egy közülük, annyi idős lehetett, mint az egyik unokahúgom, folyamatosan sírt és rám akaszkodott. Mindannyian tudtuk milyenek az ISIS harcosai. A férfi, aki engem választott, kövér volt, megragadott, és elvitt az unokahúgaimtól, a földszintre. Ekkor haladt el mellettem egy másik harcos, akit én megragadtam, és könyörögtem neki vigyen ő engem a kövér harcos helyett. Azt mondta ekkor a kövér férfinek, hogy ő visz el engem saját maga számára. Tudtam, bármelyik közülük el fog vinni és megerőszakol, hisz ezért raboltak el bennünket. A sovány férfi elvitt engem a saját helyére, ahol testőrei voltak. Megerőszakolt engem, számomra ez nagyon fájdalmas volt. Abban a pillanatban úgy éreztem, bármelyik megerőszakolhatna, a szenvedést teljesen mindegy melyik férfin keresztül kapom. A kövér férfi is lehetett volna akár, aki az egyik unokahúgomat vitte el ezt követően magával. Egyik férfi sem mutatott irántunk könyörületet. Minden férfi, aki ott volt, nemi erőszakot követett el. A nőket kegyetlen módon erőszakolták meg. Nem tartottak bennünket tovább, mint 1 hét. Ezek után gyakran 1 órára, vagy napra eladtak bennünket. Szörnyű, amit velünk tettek. Soha nem képzeltük volna, hogy lehetséges ilyen szörnyű dolog, mint ami velünk megtörtént.

Sarah Montague: Említetted, hogy az elrabolt lányok közül ott voltak az unkatestvéreid. Mi történt a fiatalabbakkal, akik veled voltak?

Nadia Murad: A lányok, akik velem voltak 16 éves kor alatt voltak. Néhány testvérem felesége állapotos volt, amikor foglyul ejtették őket. Néhányan fogságuk ideje alatt hozták világra gyermeküket.

Sarah Montague: A fogságban eltöltött 3 hónap alatt tudtál-e a fogva tartóiddal beszélgetést, normális beszélgetést folytatni?

Nadia Murad: Megkérdeztem őket, miért csinálják ezt velünk, miért ölik meg a férfiakat? Miért erőszakolnak meg bennünket? Ők azt mondták nekem: a YAZIDIk hitetlenek, nem a Könyv Népei, most ti vagytok a hadizsákmányok. Ezt érdemlitek, hitetlenek vagytok. A YAZIDIket el kell pusztítani, mi megpróbáltunk titeket elpusztítani, de néhányan közületek elmenekültek. A kötelességünket tesszük. Ezt mondták nekem.

Sarah Montague: Volt-e olyan férfi, aki együttérzést mutatott volna a nőkkel szemben az ISIS harcosai közül?

Nadia Murad: Egy sem volt közülük. Pár YAZIDI lány találkozott ezeknek a férfiaknak a feleségével. A lányok azt mondták, hogy ezek a nők ugyanolyan rosszak, mint a férjeik. Az első férfi, aki engem elvitt elmondta, hogy van egy lánya, akit Sarah-nak hívnak, néha beszélt róla. Annak ellenére, hogy a legtöbb férfi házas volt, úgy tűnt, hogy családjuk elfogadja azt, amit tesznek velünk. Ezek közül az emberek közül egy sem volt könyörületes. Egy alkalommal megkérdeztem, hogy felhívhatom-e a bátyámat, aki kiszabadult, vagy az unokaöcsémet. Egy perc beszélgetést kértem, hogy tudjam mi történik a családommal, és hogy halljam a hangjukat. Azt mondta, felhívhatom az unokaöcsémet két percre, bizonyos feltétellel: nyaljam meg a lábujját, mely mézbe van mártva. Mivel hallani akartam a családom hangját, elfogadtam a feltételt.

Sarah Montague: Amikor azt mondták, hogy térj át az iszlám hitre, nem gondolkodtál el azon, hogy esetleg megvalósítsd ezt az ajánlatukat?

Nadia Murad: A saját maguk által működtetett iszlám bíróság elé vittek bennünket, és kényszerítettek az áttérésre. Kényszerítettek arra, hogy kimondjuk, változtatunk vallásunkon. Másképp kellett imádkoznunk, mint YAZIDIként.

Sarah Montague: Hogy sikerült megszöknöd?

Nadia Murad: Először akkor próbáltam megszökni, amikor az első férfivel voltam, aki rosszul bánt velem és megerőszakolt. Azt gondoltam magamban, hogy el kell futnom, bár nem bíztam benne, hogy sikerül. Az ISIS harcosai mindenütt ott voltak Mosulban. Megpróbáltam kimászni az ablakon, de azonnal elkaptak. Az egyik testőr bevitt egy szobába. A szabályaik szerint az a nő, aki megpróbál elszökni, hadizsákmánnyá válik. Valamennyi férfi, aki akkor ott volt,– megerőszakolt. Csoportosan erőszakoltak meg, ezt ők úgy nevezik – gyakorlatban történő szexuális dzsihád. Ezt követően nem nagyon tudtam arra gondolni, hogy ismét megpróbálom a szökést. Az utolsó ember, akivel maradtam Mosulban, egyedül élt. Amikor úgy döntött, hogy elad engem, elment pár ruháért. Azt mondta fürödjek le és készüljek az értékesítésemre, valaki részére. Annak ellenére, hogy azt gondoltam lehetetlen, sikerült elhagyni a területet. Volt egy muszlim család a környéken, akik nem csatlakoztak az ISIS-hez. Őket hívtam telefonon. Kértem, hogy segítsenek. Azt mondtam nekik, hogy a testvérem fog adni nekik valamit, ha azt akarják, viszonozzam a segítségüket. A család azt mondta, nem támogatják az ISIS-t és nem fognak velük kapcsolatba lépni. Minden segítséget, amit tudtak, megadtak nekem. Adtak nekem egy fekete abaya-t (muszlim ruha) egy személyi kártyát, majd a határhoz vittek. A család segített megszöknöm.

Sarah Montague: Sok nő van, akiket elraboltak, akik kétségbeesésükben megölték magukat. Miért teszik ezt némely esetben?

Nadia Murad: Az ISIS kezében gyakran úgy érezzük magunkat, mint akik meghaltak. A legtöbb ember egyszer az élete során meghal. De mi minden órában meghalunk. A szívünk tele van félelemmel, arról sincs fogalmunk, mikor jönnek értünk. Soha nem gondoltam arra - az ISIS foglyul ejtése előtt és utána sem, hogy megöljem magamat. Hiszem, hogy minden embernek el kell fogadnia azt, amit Isten ad számára. Függetlenül attól, hogy szegény, vagy igazságtalanság áldozata, mindent el kell viselnünk. Azzal kell megelégendünk, amit Isten adott nekünk. Mégis, sok lány öngyilkosságot követett el, egyik közülük az egyik az én falumból származott.

Sarah Montague: Csodálom, hogy nem kérdőjelezted meg a hited, azok után ami történt veled, hogy ez Isten műve volt?

Nadia Murad: Hittem Istenben, és azt is hittem, hogy megmenekülök. A szenvedésünket emberek okozták. Az egész világ tanúja mi történt velünk, amikor a faluinkat ostrom alá vették, amikor ezrek közülünk Sinjar hegységébe szorultak. Sok gyerek meghalt ott, mivel nem volt víz és élelmiszer. Bár sehonnan nem kaptunk segítséget, a hitem megmaradt Istenben. A mi embereinknek erős a hitük Istenben. Isten minden percben a gondolataimban volt, akkor is amikor megerőszakoltak.

Sarah Montague: Azt kellene elmagyaráznunk, hogy a Yazidi hitet csak pár ezer ember gyakorolja a világon.

Nadia Murad: Irakban és Kurdisztánban kb. 500. 000 YAZIDI él. Jó a kapcsolatunk a keresztényekkel, muszlimokkal, zsidókkal. Minden vallással jó kapcsolatban vagyunk, minden vallást tisztelünk. Mint YAZIDIk – Istenben hiszünk.

Sarah Montague: Amikor azokra a férfiakra gondolsz, akik megerőszakoltak, és elraboltak téged, mire gondolsz, mit szeretnél, mi történjen velük?

Nadia Murad: Azt szeretném, ha bíróság előtt állnának. A férfiak, akik ezeket a dolgokat teszik igazságos büntetésben kell, hogy részesüljenek.

Sarah Montague: Szeretnél-e látni nyugati országokból harcosokat, katonákat az ISIS elleni fellépésben?

Nadia Murad: Én tulajdonképpen nem értek a katonai ügyekhez. Azonban úgy értem ezt, hogy a legtöbb országban működnek hadseregek, de ők pl. nem bántják a nőket és a lányokat. Az ISIS-t meg kell állítani. Sok egyszerű ember van Irakban és Szíriában is, úgy, mint az a muszlim család is, akik segítettek nekem, akik nem támogatják az ISIS-t. Nemzetközi erőknek kell megállítaniuk az ISIS-t és bíróság elé kell őket állítani. Már másfél éve tart (2016 februárjában készült az interjú) és a mi vidékünk még nem szabadult fel teljesen. Nagy területek továbbra is megszállás alatt vannak. Tömegsírokat találnak a felszabadított területeken, vannak, amiket még nem tártak fel. A falunkat vissza kell foglalni, mielőtt mi visszamegyünk és szembesülünk azzal, mi maradt belőle. 18 hónapja történt, mikor a férfiakat megölték a falvainkban. Mi még mindig nem tudjuk mi történt a testükkel. Az állatok megették őket, vagy elmosták őket, nem tudni. Emberek milliói, akik elmenekültek, vissza kell majd térniük kiszabadítani a lányokat és a nőket, akik még mindig fogságban vannak.

Sarah Montague: Emberek - fiatalok millióit vonzza a világon az, amit az ISIS csinál, szívesen csatlakoznak harcaikhoz. Mit üzensz nekik nekik?

Nadia Murad: Azoknak a nőknek és férfiaknak, akik az ISIS-hez akarnak csatlakozni, azoknak tudniuk kell, hogy mi az életünk kockáztatásával is elzárkózunk az ISIS-től. Ezek az emberek megöltek, megerőszakoltak bennünket, olyan kegyetlenségeket műveltek, amit a legtöbb ember elképzelni sem tud. Mielőtt csatlakoznak az ISIS-hez vallási, vagy egyéb más okokból, tudniuk kell, hogy ölni fognak és elvesztik teljes emberségüket. Kérem azokat a fiatal férfiakat, és nőket, akik arra gondolnak, hogy csatlakoznak a szervezethez nézzék meg – mi mindent meg kellett hogy tegyünk a menekülésünkért és keményen dolgozunk a még fogva tartott emberek kiszabadításáért is.

Sarah Montague: Kampányolsz a világ minden részén azért, hogy a világ vegye észre mi folyik itt, többek között az ENSZ-ben is felszólalsz, ezen kívül miről szoktál még beszélni?

Nadia Murad: Voltam Amerikában, Európában, Angliában és néhány arab országban. Találkoztam számos képviselővel, világ vezetővel. Elmondtam nekik történetemet, amit most itt is elmondtam. Elmondtam nekik, miken mentem keresztül. Mindenki tudja mi az ISIS. Valamennyien gondosan végighallgattak, de nem tettek semmilyen ígéretet. Azt mondták kivezető utat keresnek és én látom, mit tudnak tenni, bár nagyon hosszú ideig nem történt semmi. A helyzet sürgős, azonnali beavatkozást kíván. Emberek milliói várnak arra, hogy kiszabaduljanak az ISIS fogságából. Megosztom a történetemet, de nem történik semmi. Reménykedem, hogy lesz valaki, aki megállítja a szervezetet.

Egy 2016. június 16-án készült cikk szerint az ENSZ független szakértői bizottságának tagjai megállapították, hogy kimeríti a népirtás fogalmát az, ahogyan az Iszlám Állam gyilkolja a YAZIDI kisebbséget Szíriában és Irakban. Sinjar hegység megtámadása óta egyetlen célja a szervezetnek, hogy eltűntesse a Föld színéről ezt a népcsoportot. Népirtással, emberiesség elleni bűnökkel és háborús bűnökkel ér fel, amit az ISIS nap, mint nap elkövet YAZIDI férfiak, nők és gyermekek ellen. A szakértők felszólították a nagyhatalmakat, továbbra is tegyenek meg mindent a fogságban lévők kiszabadításáért, valamint vigyék Nemzetközi Büntetőbíróság elé a YAZIDI kisebbség ügyét.

YAZIDI zászló

Pár nap alatt írtam ezt a kis összefoglalót, nem volt könnyű. Közben pár papír zsebkendő elfogyott. Annak ellenére, hogy rendszeresen hallok Nadia Murad történetéhez hasonlókat, minden egyes alkalommal elborzaszt az, mi történik a világon ezekkel az emberekkel. Sokan nem tudják, kik ők. Magyarországon a hírekben lehet említést tesznek róluk (nem tudom, mert nincs tv-m), de sokan feltételezem, átugranak rajta. Nem tudjuk, nincs hozzánk közel, nem fontos, nem érint és különben is. Tudom mindenkinek a magáé, a saját problémája a legfontosabb. Túl – és átlépünk ezen. Nem kellene. Segíteni kellene. Ha mással nem, legalább emberi hozzáállással azoknak, akik akár véletlenül, vagy szolgálatot teljesítve a határon, – találkoznak ezekkel az emberekkel. Kérdezzetek. Olvassatok utána, aztán ítéljetek, vagy üssetek embereket. Nem vagyok előítéletes, de mindez megtörtént. Az okokat nem kutattam, de azt tudom, ha emberként tekintünk ezekre az emberekre, akiknek a helyébe bármikor bármelyikünk is kerülhet, emberi, hálával és szeretettel teli hozzáállást fogunk kapni viszonzásul. Elég, ha csak emberi hangon szólunk hozzájuk. Minden apró emberi gesztusért nagyon hálásak lesznek.

Nagyon elszomorít az a tény, ahogy némelyek közülük az országunkról nyilatkoznak és az itt lévő tapasztalataikról. YAZIDIk.

Akik közül a férfiak – néhány magyar által jól hangoztatott jelzőkkel illetve: „életerős, fiatal férfiak”, eljönnek és nem harcolnak, mert esetlegesen egy támadás alkalmával nincs mivel….Erősek. Azok. Van lelkük. Van erkölcsi és morális tartásuk. Kitartásuk. Több mint azoknak, akik ítélkeznek felettük, és azt mondják: miért nem harcolnak. Aki(k) mindezt kijelenti(k), nem tudj(a)ák ha ő(k) lenn(e)ének a helyükben ki(k) ellen kellene menni(e)ük…Többek ők azoknál, aki(k) a határon teljesít(tettek) szolgálatot, és bántalmaz(tak) közülük embereket. Többek annál is, aki(k) átlép(nek) felettük, nem kérdez(nek), csak besorol(nak), ha arab akkor aztán olyan is. Igen, sokkal többre tartom őket ezeknél az embereknél.

Az Iszlám Állam ellen nagyon nehéz harcolni, de aki annyira kreatív, harc edzett, esetleg kipróbálhatja, milyen egy YAZIDI férfinak. YAZIDIként nem fog sokáig harcolni – maximum az Iszlám Állam beszippantott tagjaként. (mellékesen itt megjegyzem: a szervezet kiszámíthatatlan, logikátlan, bármennyire is furcsa, de a saját tagjait is megöli, ha a helyzet úgy kívánja. Erről is írhatnék sokat, hogy épül fel a szervezet, mik az irányvonalak, stb. - lehet egyszer fogok is).

A YAZIDI férfiak azért jöttek el, hogy ne kelljen belépniük az Iszlám Állam harcosainak soraiba, hogy ne kelljen gyilkolniuk, holnap után esetleg beosonniuk Európába, hogy végre hajtsanak egy öngyilkos merényletet, vagy esetleg egy nagyobb tömegmészárlást. Azért jöttek, hogy megőrizzék emberségüket. Nem akartak fegyvert ragadni ártatlanok ellen. Nem akartak ellenetek, mások ellen, ellenem harcolni. Nem akartak ölni. Meghalni sem. Mert esetükben ez a két út lehetséges. Vagy ölsz, és teszed, amire a szervezet kényszerít, vagy meghaltál.

Jelenlegi információim szerint, melyeket Irakból kaptam – az ISIS harcosai kb. 100 km-es körzetet tudhatnak magukénak. Egy kint élő YAZIDI menekült elmondta – ezekhez a területekhez Banat, Kocho, Sebba, Tel Kasab területei tartoznak.

Nemzetközi hírügynökségek szerint a felszabadult területek visszatelepítése már elkezdődött. Azok a családok, akiknek korábban lakhelyét uralta az Iszlám Állam, próbálják újra építeni az életüket, élettereiket.

Örményországban építik a világ egyik legnagyobb YAZIDI templomát.

Nemzetközi szintekre eljutott helyzetük. Történetük. Szeretném, ha az itt élők is megértenék, és tudnák.

Lehet elkéstem azzal kapcsolatban, hogy bizonyos helyzetek kialakulását megakadályozzam – információ közlésével, de talán az itt lévők szempontjából segít elfogadni és kicsit tudni is ezt a közösséget. Talán azt sikerül megértenie sok embernek, akik előítéletesek és kategorikusan jelentenek ki dolgokat ide érkező emberekről, a menekültek egy része az ő csoportjukat alkotja. Kicsit talán tudjátok ez által az írás által, hogy kik ők, honnan jöttek, mi az oka annak, hogy itt vannak.

Védelmet, átmeneti befogadást biztosítanunk kell ezeknek az embereknek, majd ha pedig rendeződik a YAZIDIk helyzete – fontos, hogy visszatérhessenek hazájukba, kultúrájukba, és éljék tovább azt az életet, amibe beleszülettek. Személyes véleményem, hogy nem tartható fenn hosszú távon a különböző kultúrák egymás mellett élése sem, azt hiszem erre az emberiség még nem érett meg, ennek is meg van az oka, ami miatt így gondolom, szintén hosszú lenne kifejteni. Azt viszont tétlenül végignézni mi történik odaát, azt gondolom nem szabad. Segítsünk együtt. Legalább megértéssel, toleranciával, emberi hozzáállással – ha mással nem is tudunk.

Hivatkozások:

Christiane Bird: Ezer lázadás, ezer sóhaj